A Magyar Nemzetben az áll, hogy Magyarországra továbbra is a határon túli magyarok vándorolnak be a legnagyobb számban, de lassan célországgá válunk több távol-keleti állam számára is. Megjelentek a közel-keleti válságövezetek állampolgárai és az afrikaiak is - idézi a lap a Nemzetbiztonsági Hivatal migrációs jelentését.

Az NBH-nak ma már bizonyítékai vannak arról, hogy az illegális migráció támogatását olyan bűnözői csoportok irányítják, amelyek feketeprofitjukból nemcsak az államigazgatási és a rendvédelmi szervek munkatársait igyekeznek megnyerni, hanem a politikai döntés-előkészítés szintjén is kapcsolatokat keresnek.

Az Index.hu-n olvasható, hogy 2006-ban a világon 96 milliárd dollárt költöttek pornográf termékekre, azaz másodpercenként 570 ezer forintot. A világ teljes pornóbevételének harmada, 27 ezer milliárd forint köt ki Kínában, Európa szinte nem is létezik a pornóbevételek térképén. Az Internet Filter 2006-os statisztikája ráadásul nem is számol a prostitúcióval. De kiderült, hogy a nők negyede szexfüggő, a gyerekek házifeladat készítés közben pornót néznek, az idősek meg a szexjátékokat keresik.

A Világgazdaság arról ír, hogy 800-1.100 milliárd eurónyi beruházást kell végrehajtania az EU-nak ahhoz, hogy 2020-ra teljesíteni tudja klímavédelmi céljait - állítja a McKinsey tanácsadó cég. Ez évi 60-80 milliárdos (a jelenlegi uniós büdzsé kétharmadát kitevő) invesztíciót jelent. Magyarországon a Pénzügyminisztérium becslése szerint a környezetvédelmi tárca jelenlegi éves kiadásainál négyszer nagyobb költségek jelentkeznek. Hazánk éghajlatvédelmi terveit 2025-ig egy még a tavasz folyamán elkészülő stratégia foglalja majd össze.

A Napi Gazdaság számol be arról, hogy a Magyarországon működő legnagyobb gyógyszergyártók, "értelmező hirdetésben" próbálják meg az egészségügyi tárca "gyógyuljon olcsóbban" mottója kampánya által keltett félreértéseket tisztázni. A gyártók csaknem ugyanannyit költenek akciójukra, mint a minisztérium.

Fél évtized töretlen adóteher-csökkenési tendenciája tört meg az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint 2005-ben az EU 25 tagországában az adó- és járulékelvonások átlagosan a GDP 40.9 százalékát tették ki, csaknem fél százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. Magyarország ekkor még stagnáló pályán volt: a 2005-ös mutató megegyezik a 2000. évi adattal.

Az unió a mostani adóemelkedéssel a 2001-re jellemző szint körülire tornászta fel magát. Ebből az egyes országok nagyon eltérő mértékben vették ki a részüket. A legnagyobb emelkedés három 2004-ben csatlakozott országban történt. Ciprus 2.1, Málta és Lengyelország 1.5-1.5 százalékponttal növelte GDP-arányos adóterhelését. Az átlagot azonban bizonyára sokkal inkább befolyásolta a jóval nagyobb gazdaságnak számító Spanyolország 1 százalékpontos terhelésnövekedése, illetve a francia mutató 0,8 százalékpontos emelkedése.