Kádár János már október 29-én vagy 30-án, még a Nagy Imre-kormány aktív minisztereként Münnich Ferenccel a szovjet követségre szökött, majd onnan a Szovjetunióba - emlékeztetett Kahler Frigyes.

Az egyetemi docens szerint 1956. november 3-4-re már minden eldőlt, Kádár János ugyanis ekkorra már elvállalta "a helytartó nem éppen dicsőséges szerepét". Ebben nem csak a moszkvai utasítás, hanem az ő akarata is benne volt, különben nem szökött volna át - emlékeztetett Kahler Frigyes.

Kádár János első intézkedései között szerepelt az úgynevezett saját erő létrehozása, azaz a "pufajkások" megszervezése. Kahler Frigyes emlékeztetett arra, hogy Kádár János rádiónyilatkozatában kijelentette: senkit nem fognak üldözni a forradalomban való részvétele miatt. "Ehhez képest ez volt a magyarországi politikai megtorlás legnagyobbika" - mondta az egyetemi docens.

A forradalmárokat a megtorlás során sokféle módszerrel keresték meg. Természetesen voltak besúgók, és filmfelvételekről, valamint fotókról is azonosítottak embereket. Persze nem tudtak mindenkit begyűjteni, már csak azért sem, mert 200 ezer ember elmenekült az országból.

(A levél eredetijét elolvashatják itt!)