Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Politikai véleménynyilvánítás: a tojásdobálásé a jövő?

A magyar választóknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy kampány idején a politikai szereplők előszeretettel koncentrálnak ellenfeleik lejáratására. A politikának ugyanakkor a hangos véleménynyilvánításokat kell megszoknia - vélekedett Csizmadia Ervin. A politológus emlékeztetett arra: nyugaton van, hogy tojással dobálják meg a politikusokat, és még a címoldalra sem kerül az eset.

Csizmadia Ervin politológus szerint semmi meglepő sincs abban, hogy az önkormányzati választások hajrájában egyre több az ellenfelet lejárató megnyilvánulás. "Vannak panelek, amelyek időről időre visszatérnek. Az MSZP-nél például ilyen az Orbán-kártya, ami abból áll, hogy ilyenkor még a szokásosnál is intenzívebben támadja a Fidesz-elnököt" - jegyezte meg a szakértő.

"Meg kell barátkoznunk azzal, hogy a politika egy olyan jószág, amelyik a válsztási kampányban mindig csúcsra járatja az ellenfél lejáratását" - hangsúlyozta Csizmadia Ervin, aki szerint a választóknak át kell látniuk azt, hogy ezek a jelenségek mindig kampányidőszakra koncentrálódnak, és nyilván egy céljuk van, hogy zavart keltsenek.

Meddig lehet tüzelni a kedélyeket?

Kérdés persze, hogy meddig lehet elmenni a lejáratásban, hiszen minél több ilyen "brutális" elem van, annál nehezebb a választások után lecsillapítani a kedélyeket. Olyan szempontból ugyanis a magyar politika is "nyugatosodott" már, hogy elsősorban érzelmekről szól a kampány. Programok a mostani önkormányzati választás hajrájában egyáltalán "nincsenek" is - mutatott rá a politológus.

Csizmadia Ervin szerint jó lenne, ha mérsékeltebb hangok is megszólalnának a kampányban. A politológus hiányolja például azokat az értelmiségi megnyilatkozásokat, amelyek a túlságosan radikális megnyilvánulások ellen hívnak fel.

Utcai megmozdulásokra nem számít, kifütyülésekre igen

A kampány élesedésének ellenére forradalmi utcai megmozdulásokra nem számít Csizmadia Ervin, de arra igen, hogy a miniszterelnök körútját továbbra is népi megnyilvánulások, fütyülések, kiabálások fogják kísérni.

Magyarországon hozzá kell szokni ahhoz, hogy a politikusok működését akár olyan dolgok is kísérhetik a jövőben, mint nyugati országokban, ahol nem egyszer tojással vagy paradicsommal dobálják meg a politikusokat. Ráadásul az ilyen esetek nem is kerülnek feltétlenül a lapok címoldalára - jegyezte meg Csizmadia Ervin.

Nem szabad félni a véleménynyilvánításoktól

A politológus szerint politikai kultúra kérdése is, hogy "helyén tudjuk-e kezelni ezeket a véleménynyilvánításokat, amelyekhez kétség kívül nem vagyunk hozzászokva, mert ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy a politika tulajdonképp finomkodás, emberek közötti beszélgetés érdektelen dolgokról a parlamentben".

"Nem érdemes, és nem is szabad túlreagálni ezeket a dolgokat, és főképpen nem szabad félni, mert Bibó Istvántól tudjuk, hogy demokrata az, aki nem fél" - fogalmazott Csizmadia Ervin.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×