Az éghajlatkutatók feltételezik, hogy a globális éghajlatváltozás egyik következménye a fővárosi viharhoz hasonló szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása lehet, ugyanakkor ez még nem teljesen bizonyított tény - mondta Vissy Károly az InfoRádióban.

A meteorológus kitért arra is, hogy a vasárnapihoz hasonló, frontokon kialakuló zivatarlánc esetében a heves zivatarok nem végig a fronton, hanem gócokban alakulnak ki.

Azt előre jelezni, hogy ezek a gócok pontosan hol lesznek, csak egy-két órával a zivatar előtt lehetséges - tette hozzá.

A történtekben az a rendkívül katasztrofális véletlen, hogy három dolog egybeesett: a tűzijáték kezdete, a hatalmas, kis területen összezsúfolódott tömeg és a góc megérkezése intenzív csapadékkal és széllel - hangsúlyozta a szakember.

Viharkárok: százmilliós tétel

Mintegy 50 millió forint értékben érkeztek lakossági kárbejelentések a vasárnap esti viharral összefüggésben az Allianz Hungária biztosítóhoz - nyilatkozta az InfoRádiónak a cég kommunikációs igazgatója.

Lenkei Anikó közölte: ipari partnereik is jelentettek be károkat, mintegy 100 millió forint mértékben. A mintegy 700 lakossági és kevesebb ipari bejelentés főleg Budapest és Pest megye területéről érkezett, leggyakrabban betört ablakok és sérült tetők miatt.

Kit kell beengedni?

Az augusztus 20-ai tűzijáték idején sokan fedett helyre - irodaházakba, szállodákba, hajóra - próbáltak menekülni az ítéletidő elől. A szerencsésebbek sikerrel jártak és beengedték őket, számos helyen azonban megtagadták a segítséget, így sokan kinnrekedtek.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kijelentette: annak megállapításához, hogy valaki - jogi értelemben - elmulasztotta-e a segítségnyújtást, meg kell vizsgálni, hogy a segítséget kérő sérült volt-e, illetve a testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyt akart-e ily módon elhárítani.

Ha valaki ilyen esetben megtagadja a segítségnyújtást, akkor felelős, ha viszont csak a nagy szél és eső elől menekül, akkor nincs jogi felelősség - tette hozzá Bánáti János.