A miniszterelnök utólag vitathatónak nevezte a legfelső áfakulcs csökkentéséről hozott döntést, valamint azt is, hogy a szocialisták megpróbálták a választási kampány központi témái közül kiiktatni a költségvetés helyzetét.

"Elismerem, az elmúlt hat évben nem tudtuk pontosan összeegyeztetni a szociális szükségletet a gazdasági lehetőségekkel" - válaszolta a kormányfő a Vasárnap Reggel című hetilapnak arra a kérdésére, hogy nem lett volna jobb olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely nem kelti az emberekben évekig a jólét illúzióját.

Gyurcsány Ferenc ezt azzal magyarázta, hogy a folyamatos egymásra ígérgetéssel csapdába ejtették magukat a pártok.

Utólag vitathatónak nevezte a 25 százalékos áfakulcs idén január 1-jén végrehajtott öt százalékpontos csökkentését, ami ugyan több mint másfél százalékkal mérsékelte az árnövekedés ütemét, de túlzottan csökkentette a költségvetés bevételeit, különösen azért, mert az Európai Unió éppen akkor közölte, hogy az autópálya-építéseket nem lehet a kormány által tervezett formában finanszírozni.

"Senki nem vállalta volna a nem kellően átgondolt korrekció politikai kockázatát" - indokolta, hogy miért nem vonták vissza a parlamentnek már benyújtott javaslatot.

A miniszterelnök kijelentette: elfogadja azt a bírálatot is, hogy megpróbálták a költségvetés helyzetét kiiktatni a választási kampány központi témái közül, bár szerinte ennek az ellenkezője is hiba lett volna.

"A választások előtt is azt mondtam: indokolt esetben hozzányúlunk a költségvetéshez. Meglehet, a kiigazítás szót soha nem használtam. Ugyanakkor, ha a költségvetésről szól a kampány, lényegében nem lehet másról beszélgni" - mondta.

Az interjúban a miniszterelnök közölte, hogy nagyjából az idei szinten rögzítik a személyi jövedelemadóban az adómentes határt, mivel a minimálbérek adómentessé tételének az - a kormány számára váratlan - következménye lett, hogy a munkavállalók negyven százalékát minimálbéren jelentették be foglalkoztatóik.

"Eközben négy minimálbéresből három zsebbe is kap jövedelmet. Magyarország a minimálbérrel fizetettek országa lett, miközben tudjuk, hogy ez nem így van" - tette hozzá.

A ténylegesen minimálbérekből élőket azzal vigasztalta, hogy "a legnagyobb terhet azok viselik majd, akik eddig kibújtak az adózás alól", illetve a vállalkozásoknak - köztük a veszteségeseknek - is hozzá kell járulniuk a költségvetés rendbetételéhez, mert "a legalacsonyabb keresetűek innák meg leginkább a levét annak, ha felborulna a költségvetés egyensúlya".

A miniszterelnök utólag pontosította az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elmondott - és kemény ellenzéki bírálatot keltő - szavait arról, hogy a magyar vállalkozások a nagyobb adóterhek elől menekülve akár Szlovákiába is áttelepülhetnek.

"Egy vállalkozó mérlegelheti, mi éri meg neki a legjobban, de az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetlen munkáltatói érdekképviselete sem vághatja az ország szemébe, hogy ha több terhet kell vállalni, akkor Szlovákiába települnek át a cégek. Amit mondtam, nem azt jelenti, hogy menjenek el a hőzöngő vállalkozások, hanem azt, hogy szégyelljék magukat. A kettő nem ugyanaz" - fogalmazott.