A történész elmondta: az 56-os magyar forradalom kihívást intézett a második világháború utáni nemzetközi status quo ellen.

A Szovjetuniónak természetesen nem állt érdekében ezt megváltoztatni, és kiderült, hogy az Egyesült Államok sem kész arra, hogy különösebb lépéseket tegyen a változás érdekében - tette hozzá az 56-os Intézet főigazgatója.

Rainer M. János rámutatott: a washingtoni kormány a beavatkozást úgy értékelte, hogy ezzel a harmadik világháborút kockáztatják; a másik lehetőség a passzív várakozás volt.

Ezt az utóbbit választották, nagyobb viták nélkül. Egyes történészek szerint ugyanakkor, bár a katonai beavatkozás túlságosan is kockázatos lett volna, tárgyalásokkal és nyomásgyakorlással Amerika kiállhatott volna a magyar forradalom mellett - árnyalta a képet a szakértő.

Nincs bocsánat

Rainer M. János hangsúlyozta: nem szabad olyan reményeket táplálni, hogy George Bush amerikai elnök látogatása bocsánatkérő gesztus lett volna, mert egy szuperhatalom, pláne, ha egyedüli, nem szokott bocsánatot kérni.

Azt azonban el lehetne várni, hogy a tengerentúlon jobban megértsék az akkori magyar közgondolkozást, és azt is elismerhetnék, hogy a magyarok megérdemelték volna a segítséget - fűzte hozzá az 56-os Intézet főigazgatója.