Infostart.hu
eur:
363.16
usd:
317.65
bux:
140981.27
2026. július 20. hétfő Illés
Reduce CO2 emission concept in the hand for environmental, global warming, Sustainable development and green business based on renewable energy.
Nyitókép: Khanchit Khirisutchalual/Getty Images

Csehország engedményeket ért el az uniós klímacélokban, de nem támogatta a végleges tervezetet

Több más állammal együtt számos engedményt tudtunk kiharcolni az Európai Unió 2040-re kitűzött klímacéljával kapcsolatban, néhány ország pedig támogatta a végleges szöveget – jelentette be Petr Hladík cseh környezetvédelmi miniszter.

Az Európai Unió tagállamai hivatalosan is jóváhagyták a 2040-re szóló új klímacélt, amely szerint addigra az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A cél az Európai Bizottság javaslata alapján született, és része annak az uniós törekvésnek, hogy 2050-re Európa klímasemleges legyen.

A döntéshez vezető tárgyalások azonban rendkívül hosszúak és feszült hangulatúak voltak. A környezetvédelmi miniszterek több mint 18 órán át egyeztettek, mielőtt a szerda hajnali órákban előzetes megállapodásra jutottak. A hivatalos megerősítést csak szerda reggel fél nyolc után jelentették be.

Csehország – több más uniós tagállammal együtt – számos engedményt harcolt ki a végleges szövegbe, de ennek ellenére a megállapodás ellen szavazott. Ezt Petr Hladík cseh környezetvédelmi miniszter jelentette be az X közösségi hálón. Petr Hladík szerint Csehország a tárgyalásokon egy „realista célokat” képviselő csoport tagjaként vett részt, amelyhez több ország is csatlakozott, köztük Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Görögország, Bulgária, Románia, Ausztria és Belgium.

A cseh miniszter kiemelte: az ország nem az éghajlatvédelmi törekvések ellen, hanem a gazdasági realitások mellett érvelt.

A csehek szerint a célokat a technológiai fejlődéshez kell igazítani, és figyelembe kell venni a hatásokat az iparra és a munkahelyekre.

A tárgyalások eredményeként Csehország több fontos engedményt ért el. Az egyik legjelentősebb, hogy az új, úgynevezett ETS2 kibocsátási kvótarendszer bevezetését egy évvel elhalasztják, vagyis csak 2028-ban indulna el. Ez a rendszer az épületek és a közlekedés szén-dioxid-kibocsátását is szabályozná, ami a háztartások és a vállalatok számára is költségnövekedést jelenthet. További engedmény, hogy a cseh ipar a 2028 utáni időszakban is megőrizheti a jelenlegi, magasabb ingyenes kvótaelosztást. Emellett az uniós klímapolitikák hatásait a foglalkoztatásra és az iparra fokozottan figyelemmel kísérik majd, és ha szükséges, akár könnyítéseket vagy célmódosításokat is javasolhatnak.

A miniszter egy másik fontos eredményt is kiemelt: az autók szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szabályok felülvizsgálatánál megmarad a technológiai semlegesség elve. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az elektromos autók, hanem az alternatív üzemanyagok – például a szintetikus vagy bioüzemanyagok – is lehetőséget kapnak. Petr Hladík szerint ez újabb lépés lehet afelé, hogy az unió újragondolja a belső égésű motorok 2035 utáni tilalmát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ferrán Torres góljával Spanyolország a világbajnok
vb-döntő

Ferrán Torres góljával Spanyolország a világbajnok

A 120 perc egészét nézve nagy fölényben játszó, de csak egyetlen gólt szerző spanyol válogatott Ferrán Torres góljával megnyerte a világbajnoki döntőt New Jersey-ben.

Magyar Péter reagált arra, hogy Polgár Juditot ajánlották köztársasági elnöknek

A hazánknak egységre, békére és olyan elnökre van szüksége, akire minden magyar büszke lehet. A köztársasági elnökség nem egy foglalkozás, nem egy munkahely, hanem a legmagasabb szolgálat. Az elnök feladata: szolgálni és képviselni. Minden magyart – írta egyebek mellett.
Az egyik legnagyobb rakétatámadást hajtott végre Oroszország a háború kezdete óta

Az egyik legnagyobb rakétatámadást hajtott végre Oroszország a háború kezdete óta

Az ukrajnai háború vasárnap hajnalban újabb súlyos eszkalációt hozott: Oroszország a háború egyik legnagyobb ballisztikusrakéta-támadását indította Kijev ellen, amelyben legalább egy ember meghalt, 16-an pedig megsebesültek. Az ukrán légvédelem közlése szerint a 41 rakétából 18-at sikerült megsemmisíteni. A támadás azután érkezett, hogy Ukrajna nagyszabású dróncsapásokat hajtott végre oroszországi logisztikai és energetikai létesítmények ellen. Volodimir Zelenszkij ismét sürgette a nyugati szövetségeseket, hogy küldjenek több légvédelmi rendszert és elfogórakétát. Háborús híreink vasárnap percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×