Katar nem először figyelmezteti az Európai Uniót: módosítsa úgynevezett vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvét, máskülönben fenntarthatatlanná válik az Öböl-államból érkező LNG-import.

Most épp a parányi állam energiaügyi minisztere, Szaad Serida Al-Kaabi közölte ezt egy Abu-Dzabiban rendezett kőolaj-konferencia megnyitóján. Az időzítés lehet szándékos is, a világ másik végén, Brazíliában épp most ültek össze a kormányok képviselői és jelentek meg az őket ostorozó aktivisták is az idei COP-konferencián, hogy a klímahelyzetről és a fosszilis üzemanyagok, így a földgáz kiváltásáról tárgyaljanak.

Katar tavaly decemberben is bírálta az EU-irányelvet, ahogy néhány héttel ezelőtt, Washington által megtámogatva is. Akkor azt közölte, hogy a direktíva „létében fenyegeti”

• a növekedést,
• a versenyképességet,
• az európai gazdaság ellenálló-képességét és
• energiabiztonságát.

Mindezt természetesen saját érdekükben tették, hiszen ők a világ nagy LNG-exportőrei, míg az EU továbbra is azon dolgozik, hogy megfeleljen saját, „nettó zéró” emissziós céljainak, és leépítse a fosszilis üzemanyagok használatát.

Az orosz gáztól való elfordulás miatt azonban egyelőre szüksége van más szállítókra, de a katari miniszter szerint a vállalati fenntarthatósági direktíva emberi jogi és környezetvédelmi klauzulái akadályozni fogják az energiahordozó kereskedelmét.

„Ha az EU nem vizsgálja meg, hogyan tudja felvizezni vagy törölni az irányelvet és továbbra is globális eladásaink 5 százaléknak megfelelő büntetéssel sújt bennünket, akkor mérget vehetnek rá, hogy nem szállítunk LNG-t Európába” – fogalmazott Al-Kaabi.

Az unió jelenleg 16 százalékban az Egyesült Államokból, 4 százalékban Katarból és 19 százalékban Oroszországból fedezi földgázigényét.

Az ukrajnai háborút megelőző és az azóta felerősödött törekvés nyomán, hogy el kell fordulni az orosz gáztól, 2027-re teljesen le akarja állítani az orosz importot. Mindez azt jelenti, hogy nagyon fontosak az alternatív szállítók, így Katar is – amely Magyarországgal is kötött megállapodást.

Az uniós direktívát 2027-től akarják bevezetni és ekkor indulnának a Magyarországra történő katari szállítások is. Viszont a rendelkezés részeként globális forgalmuk 5 százalékára lehet majd bírságolni olyan cégeket, amelyek úgymond megsértik az emberi jogokat vagy kárt okoznak a környezetnek.

Októberben az Európai Parlament kitűzte a jogszabály lehetséges módosításáról szóló vita időpontját. A parlament minimális többséggel korábban elutasított egy javaslatot a direktíva olyan módon való egyszerűsítéséről, amely fenntartotta volna a radikális célkitűzéseket. Az irányelvet főként a baloldali, a zöld képviselők és a centristák egy része, valamint néhány konzervatív képviselő támogatja.

A törvény ama része, hogy az EU saját joghatósági területén kívül eső tevékenységet akar szankcionálni, nem tetszik a hasonló gyakorlatot folytató Egyesült Államoknak. A Trump-adminisztráció viszont ezt úgy csomagolja be, hogy büntetni akarja a „nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat emelő” országokat.