A párkányi Vadas termálfürdő már három hete zárva tart, miközben még mindig nem derült ki, valóban ott fertőződött-e meg az agyevő amőbával az a kisfiú, aki június 17-én hunyt el. A fürdő jelenleg csak két medencét üzemeltet az ott elszállásolt vendégek számára. A Közegészségügyi Hivatal tájékoztatása szerint ezek vizében nem mutattak ki semmilyen kórokozót, így egyelőre ezeket a medencéket lehet használni.

A teljes nyitásról azonban csak akkor születhet döntés, ha az újabb vízminták eredményei is negatívak lesznek, de ezekre még napokat kell várni. Egyelőre tehát semmi sem bizonyítja, hogy a gyilkos kórokozó a párkányi strandon került a kisfiú szervezetébe.

Somogyi Gábor, a Szlovákiai Élményfürdők, Strandfürdők és Uszodák Szövetségének elnöke szerint ez a történet jobban megrémítette az embereket, mint a Covid.

A szlovákiai fürdők némelyikében az eset óta 30-50 százalékkal visszaesett a látogatók száma.

Somogyi Gábor úgy véli, ezzel gyakorlatilag csődközelbe kerülhet az ágazat. A hatóságok országszerte vízminőség-vizsgálatokat végeznek, de a szakmai szövetség elnöke hangsúlyozta: ez nem újdonság. A mintavételek kétheti rendszerességgel zajlanak, és meglepetésszerű ellenőrzéseket is tartanak. A Dunaszerdahelyi Thermalparkban például már három ilyen volt az idén.

Jelenleg nincs érvényben kötelező vizsgálat az úgynevezett Naegleria fowleri, vagyis az agyevő amőba kimutatására, hiszen ez a kórokozó évtizedekig nem bukkant fel Szlovákiában, és egy ilyen ellenőrzés éves szinten akár tízezer euróba is kerülhet egy fürdőnek. A bizonytalanság azonban súlyos károkat okoz. Az Új Szó napilapnak nyilatkozó Somogyi Gábor szerint a hosszúra nyúló vizsgálatok és a hivatalos kommunikáció hiánya egész városok idegenforgalmát sodorhatja veszélybe.

A Közegészségügyi Hivatal adatai szerint több természetes fürdőhelyen is romlott a vízminőség.

Kassán, a Jazero strandfürdőnél, illetve a Vinné-tónál túl magas cianobaktérium-szinteket mértek, a Gazárka víztározóban pedig már nem is ajánlott a fürdés. Az ómijavai víztározónál bőrirritációt okozó kórokozók jelenlétére utaló tüneteket figyeltek meg. A mesterséges fürdők azonban jellemzően jól vizsgáztak: 388 medencéből mindössze egy esetben találtak eltérést, és azt azóta kijavították.

A június közepén történt tragédia után a legtöbb fürdő saját hatáskörben próbál még nagyobb figyelmet fordítani a higiéniára. A víz klór- és pH-értékét napi szinten mérik, a medencék állapotát folyamatosan ellenőrzik, és ha bármilyen gyanú felmerül, azonnal reagálnak. A szakember ugyanakkor megjegyezte: a túlreagálás, a bizonytalan alapokon nyugvó, elhúzódó vizsgálatok és a pánikkeltés nemcsak gazdasági kárt okoznak, hanem aláássák a fürdőkbe vetett bizalmat is.