A szlovákok és a csehek többsége egyaránt támogatja hazája NATO-tagságát – derül ki a két országban nemrég végzett közvélemény-kutatásokból. Szlovákiában a NATO és az Európai Unió tagságát is több mint 70 százalék támogatja, míg Csehországban a NATO-t a megkérdezettek 80 százaléka tartja szükségesnek, és közel kétharmaduk szerint a szövetség biztonságot és stabilitást nyújt a tagállamoknak.

A közös euroatlanti biztonságba vetett hit ellenére azonban már korántsem ennyire egységes a kép, ha a saját ország védelmi képességeiről kérdezik az embereket. A Globsec szlovákiai felmérése szerint, ha hazájukat idegen állam támadná meg, a szlovákoknak csupán 49 százaléka lenne hajlandó megvédeni. Ez jóval elmarad a régió más országaitól. Lengyelországban például a lakosság 84 százaléka kész lenne hazája védelmére.

Hasonló kételyek Csehországban is megjelennek: ott a válaszadók 63 százaléka úgy véli, az ország szükség esetén nem lenne képes megvédeni magát. Ráadásul közel a felük nem tartja lényegesnek az ország védelmét, mondván: Csehország kis ország, amelynek sorsáról úgyis a nagyhatalmak döntenek. A hadsereg megítélése sem túl fényes – Csehországban például csak a válaszadók 40 százaléka gondolja úgy, hogy a cseh hadsereg eléri a nyugati országok színvonalát. A védelmi kiadásokat sokan továbbra is felesleges tehernek tartják, főként az idősebb korosztályban.

Szlovákiában ugyanakkor a válaszadók 63 százaléka támogatja a védelmi kiadások növelését, és több mint kétharmaduk egyetértene az önkéntes katonai szolgálat bevezetésével is. Csehországban egy európai hadsereg létrehozása is napirendre került – a csehek több mint fele támogatna egy ilyen egységet a NATO-n belül, de egy NATO-tól független európai haderő ötletét már kevesebben tartják jó ötletnek, mindössze 43 százaléknyian.

A biztonságpolitikával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor nemcsak a hadseregre és a katonai kiadásokra korlátozódnak. A Globsec adatai szerint Szlovákiában a megkérdezettek fele tartja Oroszországot fenyegetésnek, és egyes konkrét orosz tevékenységeket már 54 százalék lát veszélyesnek. Kínát általánosságban a szlovákok egyharmada tartja fenyegetőnek, de ez az arány 51 százalékra nő, ha konkrét kínai aktivitásokról kérdezik őket.

A felmérések rávilágítanak arra is, hogy a lakosságot gyakran nehéz meggyőzni a modern, úgynevezett hibrid fenyegetések – például a dezinformáció vagy a kibertámadások – komolyságáról. Ahogy Katarína Klingová, a Globsec elemzője fogalmazott: sokan még mindig kizárólag a fizikai támadásokra gondolnak, amikor biztonsági fenyegetésekről van szó