Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
331.72
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Joe Biden amerikai elnök a Gázai övezetet uraló, palesztin iszlamista Hamász szervezet által fogva tartott túszok első csoportjának szabadon engedéséről beszél a Massachusetts állambeli Nantucketben 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tűzszünet Izrael és a Hamász között.
Nyitókép: MTI/AP/Stephanie Scarbrough

Joe Biden: lőhet Ukrajna a fegyvereinkkel Oroszországban is

Az amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az egyik korszerű amerikai fegyver bevetését Oroszország területén. Előzőleg Moszkva a háború legintenzívebb légicsapásait hajtotta végre az ukrán energialétesítmények ellen.

Több hónapon át ellenállt a nyomásnak, de Joe Biden végül rábólintott: amerikai fegyverrel támadhatják Oroszország területét az ukrán erők. Igaz, Biden elnök mellékelt egy kisbetűs részt: egyelőre csak az ukrán határ túloldalán fekvő Kurszki körzet lehet célpont - az a régió, amelynek egy részét nyár vége óta tartják megszállva ukrán erők.

Joe Biden kétszeresen is emelte a tétet: egyrészt Vlagyimir Putyin orosz elnök komoly következményekkel fenyegetett, ha az ukrán hadseregnek megengedik, hogy nyugati fegyverekkel támadja Oroszországot.

Még atomfegyver bevetését is kilátásba helyezte, ha "egy másik ország egy nukleáris hatalom támogatása mellett támadja hagyományos fegyverekkel Oroszországot".

Másrészt kényelmetlen helyzetbe hozta Donald Trump megválasztott elnököt, aki azt ígérte, hogy hatalomra lépése után egy nappal véget vet a háborúnak és aki Ukrajnát arra akarja rávenni, hogy a békéért cserébe adja fel területe egy részét.

Trump fia, ifjabb Donald Trump reagált a családból először, és azt írta a Twitteren, hogy a katonai-ipari komplexum "be akarja indítani a 3. Világháborút, még azelőtt, hogy apámnak esélye lenne elhozni a békét és életeket megmenteni. Kell a sok billió, átkozottul. Idióták!"

Oroszországban már este volt, amikor jött a hír, így az első politikus, aki reagált, Vlagyimir Dzsabarov, az orosz felsőház külügyi bizottságának helyettes vezetője volt, aki szerint a döntés elvezethet a III. Világháborúhoz.

Még hajmeresztőbb dolgot mondott Igor Korotcsenko, a Nemzetvédelem című magazin szerkesztője:

Moszkvának fontolóra kéne vennie egy egyszeri nukleáris csapást az Egyesült Királyság és Franciaország felségvizeihez közel.

Igor Korotcsenko szerint ez a Nyugat számára világossá tenné Oroszország eltökéltségét.

Kommentátorok szerint a mostani washingtoni igen után várható, hogy Nagy-Britannia és Franciaország engedélyezi a Storm Shadow / Scalp cirkálórakéták bevetését orosz területen.

Joe Biden most az úgynevezett taktikai eszköz, az ATACAMS nevű pusztító rakétarendszer bevetését engedélyezte Ukrajna határain kívül. A New York Times szerint ezek a nagy hatótávú rakéták lesznek az első fegyverek, amelyeket a kurszki körzetet visszafoglalni próbáló orosz és észak-koreai katonák ellen vethetnek be.

A Sky News szerint fontos döntést hozott az amerikai elnök, de ez nem jelenti azt, hogy a lépés segítene az ukránoknak megnyerni a háborút. Ugyanakkor a fronttól akár 250 km távolságban lévő orosz haditechnikát tudnak megsemmisíteni. Emellett elnyújthatják Kurszk ukrán megszállását, megpróbálva belpolitikai kellemetlenséget kreálni Vlagyimir Putyin elnöknek.

Joe Biden döntésének előzménye, hogy Moszkva és Phenjan megállapodása alapján több ezer észak-koreai katonát vezényeltek a kurszki körzetbe.

A közvetlen előzmény pedig az a vasárnapi orosz légicsapás-sorozat volt, amit az eddigi legsúlyosabbnak neveztek a háború során. Az ország több területén, köztük Kijevben és Odesszában az energiahálózat elemeit támadták az oroszok, ami áramszünetekhez vezetett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×