Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Boris Johnson brit miniszterelnök a Nagy-Britannia vezette Közös Expedíciós Erők (JEF) nevű katonai szövetség tanácskozásán Londonban 2022. március 15-én. A 2012 decemberében létrehozott JEF tagjai: Nagy-Britannia, Dánia, a három balti állam, Észország, Lettország és Litvánia, valamint Hollandia, Norvégia, Finnország, Izland és Svédország. A tanácskozáson az észak-európai állam-, illetve kormányfők az ukrajnai háború fejleményeit vitatják meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Neil Hall

Boris Johnson bombát robbantott: "a királynő csontrákban halt meg"

Megnevezte II. Erzsébet néhai angol királynő betegségét Boris Johnson. Az egykori brit kormányfő erről nemsokára megjelenő memoárjában ír. Johnson azt is közölte: a királynő gyakran gyorsabban értesült hírekről, mint a miniszterelnök.

II. Erzsébet királynőnek csontrákja volt – állítja új könyvében Boris Johnson egykori miniszterelnök, aki ezzel a politikusok közül elsőként nevezte meg a néhai brit uralkodó halálának okát. A királynő halotti bizonyítványán ugyanis az „előrehaladott kor” szerepelt.

Johnson legalább annyira megosztó személyiség a briteknél, mint a szintén memoárt megjelentető Harry herceg. Az ő könyvében is sorjáznak a pikáns részletek és merész állítások, de valószínű, hogy Johnson memoárja nagyobb bestseller lesz, mint a hercegi visszaemlékezés.

Boris Johnson azt írja: 2022. szeptemberi lemondása előtt több, mint egy évvel korábban tudott arról, hogy a királynőnek „valamilyen csontrákja volt”. Az uralkodó Johnson távozása után két nappal halt meg. Az, hogy a volt kormányfő kiadott egy ilyen kényes információt, nagyon szokatlan a brit közéletben. A királynő egészségi állapotát mindig is hétpecsétes titokként kezelték és az uralkodó, illetve miniszterelnöke rendszeres találkozóinak témáit sem tárták a nyilvánosság elé.

A Buckingham Palota például soha nem adott ki közleményt II. Erzsébet diagnózisáról. Ezzel a hagyománnyal szakított fia, III. Károly, aki már nyilvánosságra hozta rákkezelését és később menye, Katalin hercegnő is ezt tette. „A szokásosnál sápadtabb és görnyedtebb volt... sötét foltok voltak a kezén és a csuklóján, valószínűleg a oltások vagy az infúzió nyomai” – írta Johnson utolsó találkozásukról, amely a királynő skóciai kastélyában, Balmoralban történt.

De, hithű royalistaként azt is hozzátette: „a kedvét semmilyen módon nem befolyásolta a betegsége... időnként pedig váratlanul felvillantotta a hangulatot feldobó, gyönyörű fehér mosolyát” – emlékezik vissza Boris Johnson. Máshol azt írja: „egész nyáron tudta, hogy el fog menni, de eltökélte, hogy eleget tesz utolsó feladatának” – azaz, hogy felügyelje a hatalom átadását Johnsontól utódjának, Liz Trussnak.

Az ex-miniszterelnök akinek memoárjából a Daily Mail című lap közöl rendszeresen részleteket, azt is megírta, hogy néha a királynőtől hallott fontos híreket. Így például azt, hogy egy brit harci gép leesett egy repülőgép-hordozó hajóról. „Azt, hogy a királynőtől tudtam meg, duplán kínosnak találtam” – írta Boris Johnson. A volt kormányfő azt is nyilvánosságra hozta: megpróbált „mint férfi a férfival” beszélni Harry herceggel, hogy ne távozzon a szigetországból, de „teljesen haszontalan volt a próbálkozás”.

Harry Kaliforniába költözött feleségével, Meghannal, akivel együtt rasszizmussal és egyéb goromba gesztusokkal vádolta meg családját. A héten a herceg Londonba érkezett egy karitatív szervezet díjkiosztójára – Meghan nélkül – és úgy tűnik nem találkozik sem apjával, sem bátyjával, Vilmos trónörökössel.

A nagy kibékülésre tehát még mindig várni kell.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Esélyt kapunk arra, hogy a forint ne végelgyengülésben múljon ki

Esélyt kapunk arra, hogy a forint ne végelgyengülésben múljon ki

Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére is. Ehhez azonban határidő nem társult, és a valutaváltást kívülről semmilyen intézmény nem sürgeti. A magyar társadalom, és főleg a gazdasági szereplők többsége ugyanakkor úgy látja, a valutareform nélkül az EU-tagság nem teljes értékű. A kérdés tehát nem az, hogy lesz-e magyar euró, hanem hogy mikor. Az euró bevezetésének újbóli meghirdetése jó alkalom annak áttekintésére, miért húzódott el ennyire a folyamat, miközben több szomszédunk is hamarabb és egyszerűen megoldotta az elvárt feladatokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×