Infostart.hu
eur:
378.13
usd:
324.25
bux:
127860.16
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: X/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij: közelebb lehet a háború vége, mint gondolnánk

Az ukrán elnök ezekben a napokban az Egyesült Államokban mutatja be úgynevezett „győzelmi tervét”, és kér hozzá újabb fegyvereket.

Az ukrán elnök az optimista véleményét, miszerint „közelebb vagyunk a háború végéhez, mint gondoljuk, csak nagyon erősnek kell lenni”, az ABC-nek adott interjújában fejtette ki, mialatt tengerentúli körútján – az amerikai elnökválasztás szempontjából fontos billegő államban – Pennsylvaniában járt. Egy hadiüzemet látogatott meg, ahol egy 155 mm-es lőszer aláírásával próbálta megerősíteni Ukrajna washingtoni támogatását.

„Az ilyen helyeken érezni igazán, hogy győzhet a demokratikus világ” – mondta Scranton városában, Joe Biden elnök otthonában. Emellett pedig értésre adta, hogy számára problémás lenne Donald Trump elnökválasztási győzelme. Bár korábban azt mondta róla, egy telefonbeszélgetésében sokkal támogatóbb volt, mint a nyilvánosság előtt, mostani amerikai útja során már nem ilyen diplomatikus Zelenszkij.

Trump nem tudja, hogyan állítsa le a háborút, alelnökjelöltje, James „JD” Vance pedig „veszélyes és túlságosan radikális, úgy tűnik, azt üzeni, hogy Ukrajna hozzon áldozatot” – mondta minden eddiginél élesebb bírálatában a New Yorker magazinnak adott interjúban.

Vance-t azért bírálták, mert olyan békét képzel el, amelyben Oroszország megtarthat a háború során elfoglalt területeket. „Az olyan elnökjelöltet vagy alelnökjelöltet, aki szerint a háborút a status quo elfogadásával lehet leállítani, felelőssé lehet tenni egy globális háború potenciális kirobbantásáért” – tette hozzá Zelenszkij; amit úgy is lehet értelmezni, hogy az elnökválasztási kampány utolsó heteiben véleményével befolyásolni próbálta a választókat. Megjegyzése Kamala Harris, a demokrata jelölt útját egyengetheti a Fehér Házba, mivel már most is valamivel jobban áll a közvélemény-kutatásokban, mint Donald Trump.

Az úgynevezett győzelmi tervvel az aktatáskájában érkező ukrán elnök szerdán beszédet mond az ENSZ-ben, csütörtökön pedig fogadja Joe Biden elnök, Harris társaságában, de a dokumentumot Trumppal is megosztják. Egyelőre csak szakértők találgatnak a tervről, amely magában foglalja a nagyobb hatótávú nyugati fegyverek orosz célpontok elleni bevetését.

A kérdésben a britek, valamint Svédország és Finnország állt Kijev mellé, míg Washington vonakodik. Németország pedig közölte: a német rakéták esetén nem engedélyezik az ilyen bevetéseket, és nem is bátorítják arra a szövetségeseket.

Egy másik dolog, ami a tervben lehet, az a stratégia, hogy az Ukrajnával határos orosz megyékben tartsák az oda behatolt ukrán erőket. Zelenszkij annyit mondott a New Yorkernek, hogy ha nem támogatják az elképzelését, akkor meghosszabbítják a háborút. Joe Biden vonakodását közben az tartja fenn, hogy Moszkva közölte: ha engedélyezi, hogy amerikai és nyugati fegyverekkel támadjanak távolibb orosz területeket, akkor azzal a NATO gyakorlatilag hadba lép Moszkvával szemben.

Az orosz fővárosban közben csak Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő reagált. Azt mondta: óvatosan figyelik a médiajelentéseket a tervezetről, és hogy a konfliktus csak akkor ér véget, amikor Moszkva eléri céljait. Az oroszok számára kínos módon közben a teszt közben felrobbant a Nyugaton Sátán II néven ismert ballisztikus rakétájuk – legalábbis erre utaltak nyugati kémműholdak felvételei.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×