Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Még Washington sem rajong Jens Stoltenberg Ukrajna-segítő ötletéért

Elkenték a döntést arról a NATO ünnepi találkozóján, hogy „Trump-biztos” alapot hozzanak létre Ukrajna támogatására. Az ötlet lényege: akkor is legyen pénz Kijevnek, ha a kevésbé lelkes Donald Trump visszatérne a Fehér Házba.

Amiben a NATO-szövetségesek megállapodtak: megkezdik az Ukrajnának nyújtandó hosszú távú katonai támogatás tervezését. Az ördög viszont a részletekben bújik meg. Jens Stoltenberg főtitkár ötlete, hogy ezt egy 100 milliárd eurós, öt éven át folyósított alapon keresztül tegyék, nem váltott ki nagy lelkesedést.

A Szövetség 75. születésnapját ünneplő találkozón felszólaló miniszterek szerint nem lenne könnyű létrehozni egy ilyen alapot. Ukrajna azt mondta, jó az ötlet, de a hozzátette: friss pénzt akar látni, nem pedig korábban beígért, átcsoportosított összegeket.

Stoltenberg főtitkár azzal érvelt: hosszú távon, megbízható és kiszámítható biztonsági támogatást kell nyújtani Ukrajnának. "Kevésbé összpontosítani a rövid távú ajánlatokra, és többet a több évre szóló ígéretekre."

Javaslata közvetlenebb szerepet adna a NATO-nak az Ukrajnának nyújtott fegyver-, lőszer- és felszerelés-támogatás koordinálásában.

Ezzel szerinte a szövetség azt is megüzenné Moszkvának, hogy nem nyerheti meg a háborút.

A terv szerint a NATO átvenné a koordinációs munka egy részét a Ramstein-csoport néven ismert, Washington által vezetett és Kijev támogatására létrehozott koalíciótól. Ez az, amiért a főtitkár javaslatát "Trump-biztosnak" nevezik: a lépés részben arra szolgál, hogy kivédje az amerikai támogatás esetleges mérséklését, ha Donald Trump visszatérne a Fehér Házba - mondták diplomaták.

Stoltenberg célja az, hogy döntést hozzanak a NATO júliusi csúcstalálkozóján - amihez a szabályok szerint teljes összhangra van szükség - jegyezte meg a Reuters.

Habár Moszkvában a NATO-t tartják az ukrajnai konfliktusban az egyik fő ellenségnek, a Szövetség eddig a nem halált okozó eszközök szállítására összpontosított. A fegyvereket egyénileg küldték a tagállamok.

Az ötletet egyes tagok bizalmatlanul fogadták. Egyes médiumok Szijjártó Péter magyar külügyminisztert idézték, aki szerint "Magyarország nem fog támogatni olyan javaslatot, amely közelebb vinné a NATO-t a háborúhoz és védelmi szövetségből támadó koalícióvá változtatná". Azt is hozzátette: "Ez nem Magyarország háborúja és nem is a NATO-é".

Viszont nem rajong az ötletért az amerikai Biden-kormányzat sem.

A kontaktcsoport "nagyon hatékony volt" - utalt a Rammstein-formulára John Kirby nemzetbiztonsági tanácsadó. "Továbbra is vezetni fogjuk és össze fogjuk hívni. Tudjuk, hogy vezető szerepünket a csoportban értékelik, hogy az fontos" - mondta.

Az ötlet viszont tetszett Lengyelországnak, Törökországnak és úgy tűnik Németországnak is. A belga külügyminiszer viszont azt mondta: "veszélyes olyat ígérni, amit nem tudunk betartani". Egyes nyugat-európai tagok szerint ha a NATO túl sok pénzt kapna, akkor az aláásná az EU védelmi szárnybontogatását.

Az is kérdés, hogy a tagállamok hogyan vállalják magukra az új anyagi terhet. Lettország szerint a hozzájárulást a nemzeti GDP egy bizonyos százalékában lehetne meghatározni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×