Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Wagner zsoldosok Ukrajnában. Forrás:Twitter/Bundy
Nyitókép: Forrás:Twitter/Bundy

Vezérváltás a Wagnernél: bemutatjuk Vlagyimir Putyin új kiszemeltjét

Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb meglepetéssel szolgált az abszurd fordulatokat vett Wagner-minipuccs után. Először azt ismerte el, hogy találkozott a lázadó zsoldosvezérrel, Jevgenyij Prigozsinnal, aki aztán szabadon elmehetett. Utána azt mondta, hogy a Wagner az orosz jog szerint nem létezik. Majd „kinevezte” új parancsnokát, egy volt afganisztáni és más háborúkat megjárt veteránt, Andrej Trosevet. De ki is az „Őszhajú” hívójelre hallgató parancsnok?

Ahogy Fjordor Tjutcsev, 19. századi költő írta:

“Oroszországot, ész, nem érted;
méter, sing sose méri fel:
külön úton jár ott az élet
Oroszországban hinni kell!”

Nos, a hitet Ukrajnában és a Nyugaton hiábavaló kutatni és közben tényleg nehéz ésszel felfogni, hogyan lehet fegyveres lázadást indítani a hatalom ellen, annak szolgálatában lévő katonákat megölni, majd a történtek után leülni tárgyalni az ország elnökével és büntetlenül távozni. Körülbelül ezt történt (eddig) a 2023. június végi Wagner-puccs után.

Dollárkötegek a zsebben

Aztán, a múlt héten jöttek az újabb fejlemények. Maga Vlagyimir Putyin elnök – Prigozsin egykori pártfogója – is elismerte, hogy találkozott a lázadókkal. Majd elmondta:

a Wagner-magánkatonai cég „nem létezik”,

mert az orosz törvények között nem létezhet. Majd, arról elmélkedett, hogy a nemlétező cég létező harcosai hogyan tudnak az események után betagozódni az orosz fegyveres erőkbe. És: bedobta a köztudatba Andrej Trosev nevét, aki Prigozsin helyébe állít.

Mint mondta: a cég katonái folytathatják a szolgálatot az ő vezetése alatt, "amire a legtöbb parancsnok bólogatott, de Prigozsin, aki elől ült és ezt nem látta, azt mondta, hogy a legtöbb srác nem ért egyet ezzel a döntéssel”.

Az új Wagner (a névváltoztatás jogát a Kreml fenntartja) vezetőjéről egy érdekes anekdotát közölt a brit The Daily Telegraph: 2017-ben egy hullarészeg férfit vittek be egy szentpétervári kórházba a mentők.

Ahogy az orvosok elkezdték félrepakolni a személyes holmiját, megdöbbenve fedeztek fel ötmillió rubelt – akkori értékén körülbelül 50 ezer eurót, - továbbá 5000 dollárt készpénzben. A betegnél még voltak Szíriát ábrázoló katonai térképek, blokkok fegyverek vásárlásáról és repülőjegyek.

Szíriai ténykedése miatt kedvelhette meg Putyin

Ő volt Andrej Trosev, egykori katonai ezredes, aki akkora már megkapta az elnöktől az Oroszország hőse érdemrendet, amiért Wagner rohamegységeit megindította a hellenisztikus antik örökségéről ismert szíriai Palműra visszafoglalására az Iszlám Államtól. (A dzsihadisták pusztították a műemlékeket és lefejezték a helyi múzeum agg igazgatóját, a 82 éves Halad asz-Aszadot, aki nem volt hajlandó nekik elárulni több eldugott műkincs hollétét).

A Wagner tehát ott épp jó szolgálatot tett és már akkor kezdett megmutatkozni az ellentét az orosz hadsereggel. Egyes jelentések szerint Trosev trágár szavakkal üvöltött le néhány orosz katonai parancsnokot, mert emberei nem kaptak elég tüzérségi lövedéket.

Mint több forrás megjegyzi, ő volt az, aki segített 2014-ben létrehozni a magánkatonai, azaz zsoldoscéget és több külföldi műveletben is részt vett, legutóbb Ukrajnában is.

Az Európai Unió 2021-ben a Wagner "vezérigazgatójának” nevezte, és szankciókat vezetett be ellene, emlékeztet a The Telegraph, amely megjegyzi, hogy az "Őszhajú” hívójelű parancsnok a szíriai missziókon kívül Afrikában is megfordult.

Egy erőszakos múlt

Trosev valódi viharedzett veterán: túlélte a nyolcvanas évekbeli afganisztáni vezénylést és a 2000-es évek elején vívott, brutális csecsen háborúkat is.

Ezek után karrierje a keménységéről ismert OMON különleges egységnél folytatódott (őket vetették be előszeretettel az egykori, és korábban gyakori orosz ellenzéki tüntetések szétverésére is).

Egyes ellenzéki médiumok szerint idáig nemcsak a Wagner egyik fontos vezetője volt, de azt a belső egységet is irányította, amely a fenyítéseket kiszabja. A Wagnernél a fenyítés pörölykalapáccsal való agyonverés is lehet – miként ez lett a sorsa az árulónak minősített ötvenöt éves, volt elítélt, Jevgenyij Nuzsinnak, aki ukrán fogságba esve átállt – de, valamilyen módon visszajuttattak a zsoldosokhoz.

Több jelentés szerint 2017-ben egy szíriai dezertőr katonát is hasonló brutalitással végeztek ki.

Szíriában Trosev is részt vett abban a Wagner-misszióban, amelynek célja egy olajmező elfoglalása volt, de ami azzal végződött, hogy az amerikai légierő rakétákkal megölt becslések szerint 300 támadót. Ő maga azonban a Prigozsinra jellemző ízes beszéddel küldte el annak idején melegebb égtájra a kutakodó újságírókat, azt állítva, hogy hazudnak és hogy csak "14 orosz önkéntes" halt meg a Deir-ez Zor közelében folyt összecsapásban.

Kerüli a nyilvánosságot

Az "Őszhajú” legutóbb az ukrajnai Bahmutban tűnt fel, amelyet a Wagner emberei foglaltak el Oroszországnak úgy, hogy közben szinte a földdel tették egyenlővé.

Amit még megjegyeznek róla: ő kerüli a csillogást és nem posztolgatott a frontról. Eddigi hivatalos státusza a "Harci konfliktusok veteránjainak ligája" elnöki posztja.

Közben az elmúlt hetekben orosz kommentátorok azt kezdték pedzegetni, hogy a Wagner vállalkozás afrikai és más projektjeit átveheti az orosz állam, miközben a Wagner több száz harcosa érkezett meg a júniusi puccsnak véget vető alku nyomán Fehéroroszországba, ahol a helyi hadsereg egységeit képzik majd ki. A Pentagon pedig azt közölte a múlt héten, hogy bár a Wagner-állomány többsége még mindig Ukrajnában van, "valójában nem járulnak hozzá a harci képességekhez”.

A nagy kérdés, hogy most akkor létezik-e vagy sem a Wagner és mit fog vele kezdeni állítólagos új vezetője?

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×