„Repülök a szakadékba” – mondta a Financial Timesnak Ilja Kraszilscsik, egy orosz technológiai cég menedzsere, amikor elmesélte, hogyan pakolta össze három böröndjét, ült fel egy Dubajba tartó gépre, nem tudva, hogy mikor térhet haza.

Ő egyike annak a több tízezer orosznak, aki az elmúlt napokban elmenekült az országból az ukrajnai intervenciót követő külső és belső megszorítások miatt.

„Megsemmisült az ország, amiben éltünk. Milyen jövője lehet, ha a csekisták ragadták magukhoz a hatalmat? Semmilyen. Annyit tehet, hogy túlél” – mondta Vlagyimir Putyin elnök titkosszolgálati múltjára utalva.

Ha az orosz emigráció állandósul, akkor az méginkább lefelé húzhatja a nyugati szankciók miatt meggyengült orosz gazdaságot. Az országból sorra vonulnak ki a külföldi cégek – nem a szankciók, hanem az erkölcsi kiállás miatt. A tőzsde és a rubel hatalmasat zuhant.

Közben az oroszoknak – kollektíven – elzárták a menekülési útvonalat Nyugat felé. Így maradnak az isztambuli, tel-avivi, bakui, tbiliszi és jereváni járatok, vagy épp az Emírségek. Van, aki a balti államokba indult busszal, sokan mentek Finnországba.

Konsztantyin Sziniusin, lettországi orosz technológiai befektető arról beszélt a brit lapnak, hogy charter gépet bérelt embereknek. Március 3-án 160 embert reptetett Moszkvából Jerevánba – a legtöbb utas informatikus és üzletember volt. „Az emberek elmennek, mert úgy látják, hogy letiltották, hogy a szakmájukban dolgozzanak, mert sokan külföldi partnerekkel dolgoznak” – mondta.

A georgiai gazdasági miniszter szerint a hét elejéig 25 ezer orosz állampolgár érkezett hozzájuk. Az örmény parlament egyik bizottsági elnöke szerint náluk pedig naponta 6000 orosz és ukrán tűnik fel.

Az orosz gazdaságnak már az invázió és a szankciók előtt dilemma volt: hogyan hozzon létre olyan ágazatokat, amelyek csökkenthetik az energiahordozók és más nyersanyagok szerepét. Egyes politológusok szerint az olaj- és gázexport bevételeiből származó viszonylagos jólét azt az illúziót adta az oroszoknak, hogy fejlett gazdaságuk van és erősítette bennük a birodalmi gondolatokat. Most épp azok az emberek mennek el, akik segíthettek volna az átállásban.

„Ezt az exodust maguk az orosz hatóságok idézték elő. Sokan menekülnek, mert egy új vasfüggönytől tartanak” – mondta Elina Ribakova, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető-közgazdász helyettese. „A hosszú távú hatás az, hogy elvész a remény a fejlődésre és a hatékonyság növelésére” – mondta. A JP Morgan szerint az orosz gazdaság az idén 7 százalékkal fog zsugorodni.

Közben a távozók – habár valószínűleg nem a Putyin-rendszer és a háború hívei – azzal is szembesülnek, hogy nem szívesen fogadják őket külföldön. Kazahsztánban például jelentős orosz kisebbség él, és sokaknak nem tetszik, ha újabb betelepülő oroszok billentik ki az etnikai egyensúlyt.

Pavel Durovot, a Telegram alkalmazás Dubajban élő orosz alapítóját pedig olyan „orosz oligarchának” kiáltotta ki sok nyugati kommentelő, aki szerintük átadja felhasználói adatait Putyin titkosszolgálatának. Pedig egy posztban megírta: ott élő rokonai miatt személyes fájdalom neki, ami Ukrajnával történik. Emellett sok országban, ahol korlátozzák a szólásszabadságot, a Telegramon továbbítják a független híreket.