Boris Johnsonnak más sem hiányzott – a saját táborából és kívülről is össztűz alá került brit kormányfőt meglepte az eddigi brexit-főtárgyaló, Lord David Frost távozása.

Ő ugyan azzal érvelt, hogy nem ért egyet a pandémiakezelés módjával, amire a brit kommentátorok nagy része azzal válaszolt, hogy „na, persze!”. Megemlítették: Frost ellenezte, hogy a jövőbeli brit–EU-s kereskedelmi vitákban a döntő szót az Európai Bíróság kapja meg és a múlt héten – főnöke nyomására – éppen ebbe volt kénytelen beleegyezni.

Bár a brexit kész tény, az északír–ír, avagy a brit–európai uniós határ átjárhatósága masszív fejfájást okoz a feleknek. Ezért szövegezték meg a válási szerződéshez tartozó Északír Záradékot, amiről viszont a mai napig folyik a vita.

Most, hogy Lord Frost – akinek működése idején fagyossá vált a brit–EU viszony – távozott, Brüsszelben reménykednek, hogy a portfólióját megkapó Liz Truss külügyminiszter pragmatikusabb partner lesz. Pedig első gesztusaival azt a benyomást keltette, hogy

szívesen venné, ha Margaret Thatcher 2.0-ként tekintenének rá.

Olyan keményen tanácsolta el Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai inváziótól, mintha legalábbis egy négyszer akkora ország fődiplomatája lenne.

A Brüsszelben dolgozó EU-diplomaták a hangnem ellenére abban reménykednek, hogy „konstruktívabb” lesz, mint elődje. „Jó, hogy a brit külügy ismét beszáll a tárgyalásokba, adjunk neki egy lehetőséget, bár attól tartok, nem sok változik” – mondta egy uniós diplomata a Financial Timesnak.

Az Északír Záradékot a felek még mindig nem tudták lezárni, és Frost távozása előtt belengette: aktiválja a 16. cikkelyt, ami magyarra lefordítva annyit tesz: felfüggeszti a záradék több pontjának végrehajtását. Erre pedig jöhet az EU-s válasz, ami lehet büntetővámok bevezetése vagy a brexit utáni kereskedelemről szóló egyezmény felfüggesztése.

A briteket az idegesítette, hogy az Európai Uniónak engedve egy virtuális belső vámhatárt kellett felhúzniuk a fő brit sziget és Észak-Írország között. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az országrészek között mozgó árukat egészségügyi és más vizsgálatoknak kell alávetni. Mindezt azért, hogy átjárható maradjon a határ az ír szigeten, ami mindkét fél óhaja.

Brüsszel azt mondja, hogy sok engedményt tett, és így kevesebb fennakadással folytatódhat a szállítás. Truss, aki fél szemmel a miniszterelnöki posztra kacsingat, most megmutathatja, hogy tényleg Thatcher örököse lehet-e.

Vagy átvágja a gordiuszi csomót és kompromisszumot köt Brüsszellel, vagy a Vaslady receptes könyvét követve rávág az asztalra.

A kompromisszumra utaló jel az, hogy Johnson elfogadta, az Európai Bíróság illetékességét az EU-kereskedelem vitás ügyeiben, pedig ezt a brit szuverenitás hívei nehezen tudják lenyelni. További engedmény, hogy London több francia hajónak ad halászati engedélyt a brit vizeken. Truss a brexit népszavazás előtt maradáspárti volt, bár utána gyorsan magára vette a hithű brexit-párti köntöst. Kérdés, hogy mi a fontosabb neki. Ha a miniszterelnöki ambíció, akkor éppenséggel a Brüsszellel szembeni keménykedéssel nyugtathatja meg a tory euroszkeptikusokat, hogy jobb lesz rá szavazni az esetleges pártvezér-választáson.