Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Eduard Heger volt szlovák pénzügyminiszter (b), miután Zuzana Caputova szlovák államfő megbízta az új kabinet megalakításával Pozsonyban 2021. március 30-án. A miniszterelnöki székből közel egy év kormányzás után távozó Igor Matovic március 28-án jelentette be, hogy a kormányválság rendezése érdekében lemond a kormányfői posztról, illetve kormánytisztséget cserél Eduard Heger pénzügyminiszterrel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Mit várnak a szlovákiai magyarok az új Heger-kormánytól?

Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök csütörtök délelőtt kinevezte az Eduard Heger miniszterelnök vezette új kormányt. Az MKP a Híd és az Összefogás alkotta Szövetség viszont már ezt megelőzően megfogalmazta követeléseit az új szlovák kabinettel szemben. Az egyesülő magyar pártok szerint a kormány átalakítása remek alkalom arra, hogy az illetékesek módosításokat végezzenek a kormányprogramban. A Szövetég összesen 15 pontban határozta meg követeléseit és elképzeléseit.

A három magyar pártból megalakuló Szövetség a szlovákiai magyar közösség régi követeléseinek teljesítését várja el a felálló Heger-kormánytól. Forró Krisztián, az MKP elnöke mindenekelőtt bízik benne, hogy az új kormányprogram kidolgozását komolyan veszi az alakuló koalíció. Forró szerint a Matovič-kabinet programjában vannak olyan pontok, amelyek pozitívak a magyar kisebbségre nézve, mint például a kisebbségi kerettörvény és a kisebbségi kormányhivatal megteremtése.

Azt azonban felrótta a leköszönő kabinetnek, hogy ezekkel kapcsolatban nem történt előrelépés az elmúlt egy évben. „Amit viszont szomorúan tapasztalunk, hogy bár benne volt a kormányprogramban a kettős állampolgárság kérdése – melynek módosítására most ugyan született egy javaslat – a Szlovákiában élő magyar közösség számára ez nem elfogadható módosítás.

Továbbra is azt szeretnénk, ha a 2010 előtti állapot állna vissza”

– hangsúlyozta az MKP elnöke.

Forró Krisztián örömmel fogadná, ha az új kormányprogramba bekerülne a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, a Csemadok törvényes finanszírozásának lehetősége. „Igor Matovič kormányfőként megígérte, hogy a Csemadok finanszírozása törvény által lesz bebiztosítva. Bízunk benne, hogy ezt komolyan gondolta, és az új kormányban pénzügyminiszterként hozzájárul ahhoz, hogy ezt be is tartsa” – mondta Forró Krisztián.

A Szövetég összesen 15 pontban határozta meg követeléseit és elképzeléseit. Ezt a javaslatcsomagot eljuttatják Eduard Heger újonnan kinevezett kormányfőnek, valamint az egyes kormánypártok elnökeinek. Az MKP elnöke kiemelte, fontosnak tartják az európai uniós források arányos elosztását, a gazdák támogatását és az egészségügy hiányosságainak orvoslását is, nemcsak a déli régiókban, hanem országos szinten.

Sólymos László, a Híd elnöke leszögezte, a Kisebbségi Kulturális Alap az egyetlen olyan törvény által garantált intézmény, amely a kisebbségi kultúrát támogatja és finanszírozza Szlovákiában, ezért a kormánynak biztosítania kell az intézmény megőrzését. Sólymos szerint folytatni kell a déli régiók infrastruktúrájának fejlesztését, akárcsak a leszakadó régiók felzárkóztatását.

Mózes Szabolcs, az Szövetség legkisebb pártjának, az Összefogásnak az elnöke elmondta,

már csak a koronavírus-járvány miatt is szükség van egy új kormányprogramra, hiszen egy évvel ezelőtt még senki sem tudhatta, hogy a válság mennyire mélyül majd el.

Mózes kiemelte a vasúti infrastruktúra fejlesztésének fontosságát, valamint azt, hogy a szlovák alkotmány preambulumát a nemzeti elv helyett polgári elven fogalmazzák meg. „Gyakran elhangzik az, hogy miért követelőznek a magyar pártok. Jussanak be a parlamentbe, és akkor teljesen legitim módon átültethetik az elképzeléseiket, mondják. Szerintünk ez téves, hamis hozzáállás, hiszen a mindenkori szlovák kormány mindenkinek a kormánya, és éppen ezért Dél- és Kelet-Szlovákia felzárkóztatását és a kisebbségi ügyeket is ugyanúgy folyamatában meg kellene oldaniuk, mintha egy magyar párt lenne a kormányban vagy a parlamentben” – jegyezte meg az Összefogás vezetője.

Mózes Szabolcs szerint egy átfogó kisebbségi törvény részeként haladéktalanul növelni kell a szlovák közszolgálati médiában a nemzetiségi nyelvű műsoridőt,

a dél-szlovákiai magyarlakta régiókban pedig hivatalos nyelvvé kéne tenni a magyart.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×