Másfél hónapja kötötték meg a brexitszerződést, de a civilizált válás ellenére az Európai Unió és Nagy-Britannia viszonya korántsem felhőtlen.

Egy sor területen elégtelenül működik a rendszer

A vakcinavita után – melynek során a felek kimutatták a foguk fehérjét -, most ismét a brexitegyezmény Észak-Írországra vonatkozó jegyzéke okoz fejfájást.

Földrajzi és politikai helyzete miatt az országrész az európai vámunió és közös piac része maradt, szemben Nagy-Britannia többi részével. Emiatt a brit főszigetről oda küldött árukat ellenőrzésnek vetik alá. Azért, hogy az ír-északír határ szabadon átjárható legyen és ne ássa alá semmi az észak-írországi békeszerződést.

A térséget érintő gondokról szóló londoni csütörtöki találkozó előtt Maros Sevcovic, a Brüsszeli Bizottság alelnöke felszólította a briteket: „teljességgel tartsák be” a szabályokat, mert most egy sor területen megsértik azokat. Például: az északír kikötőkben még „nem teljesen működnek a vámposztok”.

Nagyon kevés áru eredetét ellenőrzik és kevés a fizikai ellenőrzés, kivéve az élőállat, hal- és termények esetében. Észak-Írországba „érvényes igazolás” hiányában is beengedik az árukat – tette hozzá a biztos.

London azt szeretné, hogy tolják ki két évvel például a brit főszigetről észak-írországi szupermarketekbe küldött étel kötelező ellenőrzését. Az ilyenfajta rugalmasságot viszont csak akkor várhatják el, ha alkalmazzák a megállapodásban foglaltakat – mondta Sefcovic.

A hétköznapi életet is megkeseríti

A komplikált politikai vitának tűnő, de a lakosság egy részének életére közvetlenül kiható feszültség mellett a napi gyakorlatban is ilyen-olyan gondok merülnek fel a brexit utáni kereskedelmben.

Januárban például a 50 százalékkal megugrott a Franciaországból Nagy-Britanniába történő közúti fuvarozás költsége. Az ok: a kamionosok több pénzt követelnek a brit utakért, mert attól tartanak: ha gondok merülnek fel a megkövetelt csatolt dokumentációval, akkor áru nélkül, üres kamionnal tehetik meg a visszautat.

A borúlátó jóslatok, miszerint felzsúfolódnak és dugókat okoznak majd a teherkocsik, nem váltak valóra. A fordítottja viszont igen:

sok, friss árut szállító kisebb cég számára olyan drága és időigényes lett a papírmunka, hogy veszteségessé vált Nagy-Britanniába fuvarozni.

Európa legnagyobb ellátási lánc- és logisztikai technológiai platformja, a Transporeon szerint a sofőrök a francia-brit, illetve lengyel-brit útvonalakon nem vállalnak fuvarokat.

Közben az Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló export 68 százalékkal esett vissza az év eleje óta – közölte a brit Közúti Fuvarozók Szövetsége (RHA), a brit kormány azonban kétségbe vonta az adatot. Emellett a britek jelenleg nem tudnak kagylót, rákot és osztrigát exportálni az EU-ba. Korábban az emberi fogyasztásra még alkalmatlan brit fogást Európában tisztították meg. Mivel a szigetország immár harmadik országnak számít, ezt a folyamatot otthon kéne elvégezni – ez pedig a gyakorlatban a brit „tenger gyümölcseinek” európai importtilalmát jelenti.