INFORÁDIÓ
2021. február 28. vasárnap
Elemér

tajvan

kína

joe biden

donald trump

Joe Biden amerikai elnök beiktatásáról szóló tudósítás egy utcai kivetítőn Hongkongban 2021. január 21-én. A 78 éves Bident az Egyesült Államok 46. elnökévé iktatták be az előző napon.

Kína harci gépekkel tesztelte Bident

Alig lépett hivatalba az új amerikai elnök, máris fokozódott a Kína és Tajvan közötti feszültség. 15 kínai katonai gép repült be abba a légtérbe, amelyet Tajvan védelmi zónája részének tart. Amerika szerepe azért számít a térségben, mert az el nem ismert szigetállam pártfogója.

Ha Tajvanról van szó, akkor sok szempontból mindegy, ki az amerikai elnök. Az Egyesült Államok fegyverszállításokkal támogatja a de facto szigetállamot, amelyet Kína szakadár tartományának tart.

Vasárnap 15 harci gép repült be Tajvan úgynevezett „katonai azonosítási zónájába”. Kína az elmúlt hónapokban már fokozta katonai tevékenységét a térségben, de a vadászgépek, bombázók és nem felderítőgépek beküldése látványosan fokozta a feszültséget.

Ezt megelőzően szombaton is hasonló módon tesztelte a tajvaniakat a kínai légierő – akkor 12 vadászgép és bombázó haladt át a tajvani fősziget és a Tajvan által ellenőrzött, délre fekvő Pratas-szigetek között a Dél-Kínai Tenger felett. Ezek nemzetközi vizek, a „katonai azonosítási zónát” nem ismeri el a nemzetközi jog, de Tajvan érzékenyen reagál, ha külföldi fegyveres erők mozognak a térségben. Kína évekig el is kerülte a zónát.

Elemzők szerint a kínai lépés célja az, hogy teszteljék, milyen mértékben áll ki Tajvan mellett Joe Biden új amerikai elnök.

Az ügyben hétfő délutánig csak a washingtoni külügyminisztérium szólalt meg, amely közölte:

„sziklaszilárd marad az elkötelezettség, hogy segítsék Tajvant megvédeni magát”.

Biden korábban jelezte, hogy Donald Trump távozott amerikai elnökkel fennállt nézetkülönbségei ellenére ő sem enyhít a Pekinggel való szembenálláson. Várakozások szerint Biden emberi jogi, kereskedelmi kérdésekben, valamint Hongkong és Tajvan ügyében is fenntartja a Pekingre nehezedő amerikai nyomást. Ezek azok a kérdések, amelyek kapcsán a Trump-kormányzat idején megromlott a világ első és második legnagyobb gazdaságának kapcsolata.

A Trump-kormányzat ráadásul még szorosabbra is vonta a viszonyt Tajvannal,

mint amilyen az az Obama-kormányzat – Biden alelnöksége – idején volt. Trumpék a fegyvereladások felpörgetése mellett feloldották az amerikai és tajvani illetékesek közötti találkozók tilalmát, és határozott figyelmeztetésekkel próbálták távol tartani Kínát. Mindezt tették annak ellenére, hogy sok országhoz hasonlóan az Egyesült Államok sem ismeri el papíron Tajvan függetlenségét.

Hétfőn Csao Licsien kínai külügyi szóvivő azt mondta, hogy a térségben tapasztalható amerikai katonai aktivitás „nem jó a békének...Az Egyesült Államok erődemonstráció céljából gyakran küld repülőket és hadihajókat a Dél-Kínai Tengerre”.

A szóvivő „erőfitogtatásnak” nevezte, hogy szombaton egy amerikai flottaegység hajózott be a Dél-Kínai Tengerre, az amerikai indoklás szerint azonban „a szabad navigáció jogát” gyakorolták.

Elemzők szerint Kína a berepülésekkel üzenni akart Bidennek, hogy ne bátorítsa a tajvaniakat úgy, ahogy Trump tette.

Nyitókép: MTI/EPA/Jerome Favre

Kapcsolódó hang

Kína harci gépekkel tesztelte Bident
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018