eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Az internet szabadságáért tüntetnek Moszkvában 2019. március 10-én. A tüntetők egy törvénytervezet ellen tiltakoznak, amelynek alapján Oroszországot lekapcsolhatnák a globális internethálózatról válsághelyzetek esetében.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Vitatott internetes szabályozást fogadott el az orosz parlament

Második olvasatban is rábólintott az orosz internet lehetséges leválasztásáról szóló törvényjavaslatra az orosz parlament. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy "fenyegetés esetén" az orosz felügyelőszerv elszigetelheti és ellenőrizheti az internet orosz részét.

A Runet „autonómiájáról” szóló és nagy port felvert törvényjavaslat lényege az, hogy az oroszországi internetet le lehessen kapcsolni a nemzetközi szerverekről, ha - pontosan nem körvonalazott - fenyegetések miatt erre szükség lenne. Ha harmadik olvasatban is átmegy az elképzelés, majd jóváhagyja azt az orosz felsőház és aláírja Putyin elnök, akkor november 1-től hatályba lép a törvény.

A szöveg szerint az orosz médiafelügyelő szerv, a Roszkomnadzor felel „az internetnek az Orosz Föderáció területén való stabil, biztonságos és teljes működéséért”. Ha a stabilitást valami fenyegeti, akkor a hatóság „központi irányítás alá veheti a társadalmilag használt hálózatot”. A fenyegetések fajtáit és mértékét az orosz kormány véleményezi és ő lép fel azok elhárítására. A kabinet döntheti el, hogy mikor lesz joga a hatóságnak biztonságos szerverekre átirányítani a forgalmat.

A javaslatról korábban sok helyen azt írták, hogy

Oroszország le akarja választani magát a világhálóról és ezáltal a kormány még inkább ellenőrizni tudja majd az oroszok által fogyasztott tartalmakat.

"Ez csak felgyorsítja a rezsim bukását. Ennek a törvénynek nulla haszonélvezője lesz. Talán csak azok, akik eszközöket gyártanak és a bürokraták" – így kommentálta Szergej Romancsuk közgazdász, a Pénzpiaci Szövetség nevű orosz szervezet elnöke a döntést.

Szerinte a törvény elfogadása után Putyin elnök népszerűsége tovább esik majd. „Van, aki szerint a lépés a rendszert erősíti, de várják majd csak ki, hogy lehet majd politikai döntéseket hozni nulla támogatottság mellett... amikor majd tényleg levágják a globális internetet, és elveszítik kedvenc szolgáltatásaikat, akkor infantilis honfitársaink tényleg kimennek majd az utcára és ez döntő hatással lesz a hatalomváltásra” – fogalmazta meg éles kritikáját az orosz közgazdász.

A Runet esetleges leválasztásának feltételeit is rögzíti a törvény: eszerint

a felügyelőhatóság jelöli majd ki, hol haladhat át az interenet-forgalom és a hálózati pontok kérdésében a Távközlési Minisztérium és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB is dönthet majd.

Emellett „az orosz határokat átszelő kommunikációs vonalakat használó személyek és szervezetek kötelesek lesznek jelenteni a Roszkomnadzornak, hogy milyen eszközökön keresztül kapcsolódnak az ilyen vonalakra” – idézi a törvényt a Newsru.com híroldal.

A jogszabály kiterjed a nemzeti domain nevek és a nemzeti domain övezet létrehozására valamint megtiltja, hogy az állami és az önkormányzati szervek az Orosz Föderáció területén kívül található rendszereket, azaz a gyakorlatban szervereket használjanak. Az Orosz Állami Duma médiabizottsága több módosítást is javasol a hónap közepén esedékes harmadik olvasat előtt.

Orosz internetes szakértők szerint ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy hamar meg tudnák valósítani a rendelkezéseket, ha azok végül eljutnak Putyin elnökig és ő is aláírja azokat. Ennek ellenére hevesen bírálják a lehetőséget és azt mondják: az semmilyen biztonságot nem garantál majd. Közben viszont egy másik törvény alapján már büntetni kezdték a Putyin elnököt gúnyoló graffitiket publikáló, sőt, a publikációról hírt adó oldalakat, így például a jaroszlavi Jarkub médiacsoportot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×