Komplikált és elhúzódó koalíciós alkudozás lehet a vége a svéd parlamenti választásoknak, amelynek egyik üzenete ugyanakkor ez: bár

a kormány összetétele nem változhat, visszaesett a sokáig domináns baloldal támogatottsága és nőtt a radikális jobboldal tábora.

A svéd szociáldemokraták vezette piros-zöld pártszövetség egy mandátummal többet, 143 helyet szerzett a parlamentben, mint a jobbközép blokk. A 175 fős abszolút többségről így mindkét, fősodorba tartozó politikai tömb lemaradt.

Mindeközben a fiatal és neonáci gyökerű, de arculatát mostanra nacionalista és bevándorlásellenes párttá átformáló Svéd Demokraták előretörtek – bár nem annyira, mint várható volt - és 62 helyet, azaz a szavazatok 18%-át szerezték meg. Mellettük a spektrum másik végét elfoglaló exkommunisták öt százalékkal növelték mandátumaik számát.

Ez normális esetben királycsinálóvá tenné őket, csakhogy egyik fő párt sem akar velük nyíltan szövetségre lépni.

Stefan Löfven balközép miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani, megpróbál kisebb pártokkal szövetkezve koalíciót létrehozni.

Mindezt annak ellenére teszi, hogy a kormányzó szociáldemokraták több mint 100 éve nem produkáltak ilyen rossz eredményt - 28,4 százalékot -, mint most.

Az alkudozás akár hónapokig is eltarthat. Mindez azt jelenti, hogy ugyanúgy gyenge, kisebbségből irányító kormánya lehet Svédországnak, mint az elmúlt négy évben.

A változás viszont a bevándorlásellenességet zászlajukra tűző radikálisok megerősödése. Ők az elmúlt években érkezett 170 ezer menekült és bevándorló miatti félelmet használták ki.

A jobbközép ellenzék megosztott abban, hogy megpróbáljanak-e informális koalíciót létrehozni a radikálisokkal, és valószínűleg ezt a megosztottságot próbálja kihasználni a szociáldemokrata miniszterelnök a hatalmon maradásra.

Bár a külső szemlélő számára a svéd választás pártpolitikai matematikának tűnhet, kommentátorok szerint több nemzedék óta ez volt a legnagyobb hatású voks az országban, ahol

ellentét alakult ki a jóléti állam juttatásait élvezők és az állami pénzeket a bevándorlókra is költeni akaró politikai erők között

– jellemzi a helyzetet a Financial Times című lap.

Svédország angol nyelvű lapja, a Local ugyanakkor finoman dorgálta a külföldi médiát, amiért nem látja és láttatja az árnyalatokat: a svéd politikusok már korábban megállapodtak egy „korlátozó bevándorlási politikában”, a szavazókat nemcsak ez, de a gazdaság, az oktatás, az egészségügy és az „elfelejtett régiók” sorsa is érdekelte.

Érdekes módon azonban ez a lap is „katasztrofálisnak” nevezi a 2015-ös bevándorlási hullámot, azt, hogy a svéd politikusok nem tudtak mit kezdeni a „bandák által elkövetett erőszakkal, a lövöldözésekkel és a gyújtogatásokkal”, illetve alábecsülték a konzervatív érzelmű, a globalizáció, klímaváltozás és feminizmus kérdéseiben szkeptikus svédek arányát.