Argentínában már eddig is megdöbbentően magas, 45 százalékos volt a kamatláb, de a központi bank most rátett egy lapáttal, és sokkoló módon 60 százalékra tolta fel az állami banktól kapható kölcsön árát. Az intézmény azzal indokolta a lépést, hogy meg kell védeni a nemzeti valutát és el kell hárítani a magasabb infláció veszélyét.

Az argentin gazdasági gondokat jól jelzi, hogy egy nappal korábban az ország a Nemzetközi Valutaalappal korábban kialkudott, de később folyósítandó 50 milliárd dolláros mentőcsomag átutalását kérte.

Christine Lagarde, az IMF főnöke azt mondta: megállapodott Mauricio Macri argentin elnökkel a mentőhitel gyorsabb folyósításáról, hogy megtámogassák a megroggyant gazdaságot. Cserébe viszont

az országnak a 2017-es 3,9 százalékról 2,7 százalékra kell mérsékelnie költségvetési hiányát, sőt, jövőre még radikálisabban, 1,3 százalékra.

Ez a gyakorlatban súlyos megszorításokat jelenthet az állampolgárok számára, miközben Macri azzal kampányolt, hogy felpörgeti az argentin gazdaságot.

Az intézkedések ellenére eddig nem sikerült megállítani a peso romlását, amely az idén már 45 százalékot gyengült a dollárhoz képest. A kormány szerdai kérése után egy nap alatt újabb 7 százalékot esett, majd csütörtökön további 5 százalékot.

Elemzők kommunikációs baklövésnek nevezték kormányzat nyilatkozatait, amelyek még jobban aláásták az elnökbe vetett bizalmat. Az elnök kabinetfőnöke azonban tagadta, hogy gazdasági katasztrófa fenyegetné az országot és azt mondta:

„nehéz pillanatoktól kísért átalakulás zajlik”.

„Olyan ország vagyunk, amely általában megszegte nemzetközi vállalásait, amely hazudott és csalt és egészen eddig azt a benyomást keltette, hogy nem akar pénzügyi egyensúlyt és a saját erőforrásaira támaszkodni” – magyarázta Marcos Pena.

Mint mondta, az árfolyamot érintő mostani „viharos időket” a hatalmas aszály nyomán bekövetkezett mezőgazdasági termeléskiesés okozta, miközben az ágazat az argentin gazdaság legnagyobb valutatermelője. Emellett szerinte országa megsínylette az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborút is.

A New York Times a feltörekvő gazdaságokat sújtó helyzet részeként ábrázolta az argentin válságot. Mint megjegyezte, esett a török líra és a dél-afrikai rand árfolyama is, de a peso zuhanása volt a legdrámaibb, ama piaci félelmek nyomán, hogy az ország nem tudja törleszteni adósságát és becsődöl.

Közben az utóbbi napokban felfelé megindult török líra 4 százalékos tegnapi esését az váltotta ki, hogy távozik a Török Nemzeti Bank egyik vezetője. A befektetők attól tartanak, hogy mindez annak jele lehet, hogy Erdogan elnök ellenőrzése alá vonja a bankot. A líra árfolyamvesztésére reagálva estek a török adósságot birtokló európai bankok részvényárai, a mexikói peso és a brazil real is. Az elemzők egy része azonban úgy látja, hogy török és argentin bajok nem terjednek át más gazdaságokra.