Infostart.hu
eur:
373.24
usd:
340.08
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Mi folyik itt? - kérdezi Trump

Az amerikai hírszerzési vezetőkkel való találkozója előtt ismét kétségbe vonta az orosz kormány elleni hackelési vádat Donald Trump megválasztott amerikai elnök. Moszkvához való hozzáállása miatt, beiktatása előtt néhány héttel igen feszültté vált Trump és a kémszervezetek viszonya.

Kinek higgyünk, hamisított hírek jobbról-balról – így érezheti magát az amerikai átlagpolgár, aki megpróbál objektív maradni abban a kérdésben, hogy Oroszország segíti-e hatalomra Donald Trump megválasztott elnököt.

A hacker-saga újabb fejezeteként Trump és az általa élesen bírált hírszerzési vezetők találkozót szerveztek meg péntekre – miközben utóbbiak határozottan állítják: bizonyítani tudják, hogy Moszkva irányította azokat az internetes kalózokat, akik Hillary Clinton demokrata elnökjelölt számára kényes adatokat hoztak nyilvánosságra és így úgymond elősegítették Trump győzelmét.

A retorika mindkét oldalon heves. A demoratapárti és oroszellenes oldal szerint „az oroszok meghackelték a választást”, azaz nemcsak kínos adatokat dobtak be a közbeszédbe, de kibertámadásaikkal a voksok meghamisításában is részt vettek.

A másik oldalon Donald Trump mellett az adatokat kiadó WikiLeaks-oldal vezetője, Julian Assange is tagadja, hogy az oroszoktól kapott ellopott e-maileket. Közben az ügyben megszólalókat ellenfeleik karaktergyilkosságokkal próbálják megfékezni.

Assange, aki egy időben a liberális beállítottságú média hőse volt, karácsonykor a Guardian brit lap célkeresztjébe került. Egy, a Twitteren később sokszor továbbküldött cikk szerint kiállt Trump mellett és demokratikusnak állította be Oroszországot. Kiderült, hogy a Guardian-cikk az olasz La Reppublicának adott angol nyelvű interjú átszerkesztett és manipulált változata volt, ami miatt az eredeti szerző hevesen tiltakozott – de az ő véleményét jóval kevesebben osztották meg a Twitteren. A Guardian később helyesbítésre kényszerült.

Közben Trump arra a hírre kapott rá, hogy a demokraták elleni tavalyi hackertámadás után a párt nem engedte meg, hogy az FBI – tehát egy állami hivatal – megvizsgálja a párt szervereit.

Ehelyett egy magáncég, a CrowdStrike hálózati biztonsági cég nyomozhatott a betörés ügyében. Így az amerikai rendvédelmi és hírszerzési ügynökségek úgy vádolták meg az oroszokat, hogy csak másodkézből származó információjuk volt – hangoztatta egyik Twitter-bejegyzésében Trump.

Egy demokrata-párti szóvivő azt is állította, hogy az FBI „nem kért hozzáférést a feltört szerverekhez”.

„Miért olyan biztosak a hackelésben, ha nem is kérték, hogy megvizsgálhassák a szervereket? Mi folyik itt?” – kérdezte Trump.

A megválasztott elnök ebben a felfokozott hangulatban várta a pénteki találkozót, amikor a hírszerzési vezetők – ígéretük szerint – részletes bizonyítékkal szolgálnak. A titkos jelentést azonban még a találkozó előtt látták az NBC News riporterei, ami ugyancsak felháborította Trumpot. Az anyag szerint orosz hackerek 2008-ban és 2012-ben is feltörtek szervereket és még a Fehér Házba is bejutottak.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám az Arénában: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

Bodor Ádám az Arénában: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

2027. január 1-jétől tőkeemeléssel jön létre a Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ, és a főváros, valamint vonzáskörzetének közösségi közlekedéséért felel majd – erősítette meg az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója. Bodor Ádám beszélt az új vállalat működési módjáról és területéről, valamint kibővülő feladatköréről is.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×