eur:
410.78
usd:
391.67
bux:
80056.08
2024. november 27. szerda Virgil

Egy olasz bankmentés további "exiteket" okozhat

Még el sem csendesedtek a hullámok a Brexit-népszavazás után, máris itt Európa új problémája: az olasz bankok. Itália pénzintézeteit többszázmilliárdos rossz hitelek húzzák le, a lehetséges megoldás viszont otthon és a kontinensen is súlyos kockázatokat okoz.

Mekkora hatása lesznek az európai és azon belül az euróövezet gazdaságára az olasz bankszektor bajai?

Sok olasz bankot húznak le rossz hitelek, amelyeket valószínűleg soha nem fizetnek vissza egészében az adósok. A piacok félnek - a harmadik legnagyobb olasz pénzintézet, a Banca Monte de Pashci di Siena papírjai például az idén 75 százalékot vesztettek értékükből.

Az olasz kormány annyira aggódik, hogy az uniós szabályoknak fittyet hányva, közpénzből akarja megmenteni a bankszektort – írja a BBC.

Európának azért kell figyelnie Itáliára, mert az a kontinens egyik legnagyobb gazdasága, ahol az állam súlyos eladósodottsága és a politikai megosztottság robbanásveszélyes helyzetet idézhet elő.

Az olasz gazdaság stagnál, így nincs elég adóbevétel ahhoz, hogy sikerüljön leszorítani az államadósságot. Mindez bizonytalanságot okoz a vállalkozások számára, amelyek nehezen tudják rendben törleszteni hiteleiket.

Emiatt az olasz bankoknál 360 milliárd eurónyi „rossz hitel” halmozódott fel, ami az éves gazdasági teljesítmény egyötödével egyenlő.

A korábbi csődtörvény miatt még mindig nagyon nehéz behajtani az adósságot, így az olasz bankok csak jelentős árengedménnyel tudják tovább adni a rosszul teljesítő hiteleket behajtócégeknek - azaz kénytelenek jelentős veszteségekre felkészülni.

A megingott pénzügyi helyzet miatt a bankok kevesebb forrást tudnak biztosítani a vállalkozásoknak, ami – az ördögi kört bezárva – fékezi a gazdasági növekedést. Ha pedig valamelyik nagy bank bedől, akkor félő, hogy mások is követik.

Az olasz kormány így most egy olyan bankmentő akciót fontolgat, ami ellentmond az Uniós szabályoknak. A pénzügyi válság után hozott EU-szabályozás szerint ugyanis először a bankok befektetőinek kell lenyelniük veszteségeket, mielőtt az állam – azaz az adófizetők – közbeléphetnének.

Matteo Renzi kormányára nagy nyomást fejt ki a népszerű és euroszkeptikus populista Öt Csillag mozgalom. A másik oldalon viszont ott van Angela Merkel német kancellár, aki azt mondja: „világos szabályokat alkottak a bankok feltőkésítésére, és nem lehet minden két évben megváltoztatni a szabályokat.”

Csakhogy szorít az idő. Renzi azzal vágott vissza: a rossz hitelekkel küszködő bankoknál százszor nagyobb baj fenyeget a származtatott ügyleteket bonyolító bankoknál – és itt elemzők szerint a Deutsche Bankra utalt. Németországban emellett a bedőlés határán áll a Bremen Landesbank.

Ezért is sürgette a Deutsche Bank vezető közgazdásza, David Folkerts-Landau, hogy 150 milliárd euróval mentsék ki az európai bankszektort. Annyira gyorsan kell lépni, hogy ez indokolttá teszi az EU-s irányelv megsértését- tette hozzá.

A kockázat viszont az, hogy a bankok kimentése Európa-szerte növeli a populista haragot és valószínűbbé teszi, hogy a Brexit-hez hasonló események következzenek be – fogalmaz a zerohedge.com befektetői portál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.27. szerda, 18:00
Szájer József
a Szabad Európa Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×