Kakofónia jellemzi a francia politikát menekültügyben: a szocialisták fogadnák is a menekülteket, meg nem is: a jobboldal a kormány felelőtlenségét és képmutatását ostorozza a kérdésben, a szélsőjobb pedig a határok azonnali lezárását követeli.

Ezerötszáz férőhelyes menekültközpont létrehozását jelentette be 2016-ra az észak-franciaországi Calais-ben Manuel Valls francia miniszterelnök. A tervet az Európai Unió ötmillió euróval támogatja, a francia kormány pedig azt reméli, hogy a leendő létesítménnyel sikerül rendezettebb körülményeket teremteni a La Manche csatorna-menti városba, ahová immár hónapok óta özönlenek a Nagy-Britanniába igyekvő migránsok, egyre elviselhetetlenebbé téve a helyi lakosság életét.

Manuel Valls Calais-i látogatásával a korábbinál is indulatosabbá vált a politikai vita a bevándorlásról, a miniszterelnök ugyanis beszédében egyebek mellett azt mondta, hogy segíteni kell a migránsokat, rögtön hozzátéve, hogy minden erővel küzdeni kell az illegális bevándorlás ellen.

Ez az önmagának ellentmondó nyilatkozat azonnal felháborította a mérsékelt jobboldal képviselőit - a Calais-ban várakozó migránsok nagy része ugyanis illegálisan tartózkodik a városban -, és képmutatással vádolták meg a kormányfőt, mondván, egyszerre akar határozottságot mutatni a lakosság irányába, és gesztusakot tenni a bevándorláspárti szélsőbal felé. Azaz szerintük a Calais-i bejelentés elsősorban a politikai kommunikációt célozza.

A szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökasszonya úgy vélte, hogy a kormányfő ahelyett, hogy megvédené a helyi lakosságot és visszaállítaná a törvényességet Calais-ban, valójában feláldozza a várost az Európai Unió bevándorláspárti dogmájának az oltárán, hangsúlyozva, hogy a megoldás csak az lehet, ha az ország kilép a schengeni övezetből, és ismét maga ellenőrizheti a határait.

A régióban kialakult hangulatot az is jól mutatja, hogy a Calais-től mintegy 50 km-re fekvő Téteghem városka polgármestere azzal fenyegetőzik, hogy tiltakozásul lezárja a település mellett elhaladó autópályáját, mivel a kormány egyáltalán nem foglalkozik a náluk kialakult, szintén rendkívül súlyos menekülthelyzettel.

A környéket egyébként egyre inkább ellepik az embercsempészek, akik személygépkocsikon és kamionokon juttatják át a menekülteket Nagy-Britanniába vagy a szomszédos Belgiumba. A BFM hírtelevízió szerint egy fuvarért akár 20 ezer eurót is elkérhetnek.

A politikai vita egyik érdekes mellékhatásának tekinthető, hogy az elmúlt napokban több lap is megvédte a magyar kormányt a francia külügyminiszter minapi, a magyar határzárat érintő bírálatával szemben. A "Valeurs Actuelles" című jobboldali hetilap például úgy vélte, Laurent Fabius-nak semmi alapja sincs más államokat leckéztetni.

A Causeur című liberális havilap internetes kiadásában pedig arra emlékeztetett, hogy a minisztert egyáltalán nem zavarta, amikor Bulgária, Spanyolország vagy Görögország kerítést épített határai megvédéséhez, és akkor sem volt szava, amikor idén júniusban a francia hatóságok lezárták Vintimiglia városkánál a francia-olasz határt, ily módon akadályozva meg, hogy afrikai menekültek százai jussanak be francia területre - jelentette az InfoRádió Franciaországban tartózkodó tudósítója, S. Ráduly János.

Németországban kedden a müncheni főpályaudvar előtti teret a rendőrök lezárták a forgalom elől, az úttesten több konténerben sebtében felállított adatfelvételi központot rendeztek be, és a kordonon belül, jórészt a földön ülve közel ezer menekült várakozik ügyének intézésére - mondta Vincze András, az InfoRádió németországi tudósítója.

A segélyszervezetek részben élelmiszercsomaggal, részben pedig ivóvízzel telt palackokkal látják el őket, mert amint láttam, a regisztrálás meglehetősen vontatottan halad. Az ide vezető utat is lezárták a forgalom elől, és csak azokat az autóbuszokat engedik be, amelyek a már regisztrált személyeket átmeneti szálláshelyükre viszik.

A hangulat - a rendőrkordonon kívülről megítélve - határozottan jó: a gyerekek játszanak, szüleik arcáról pedig szinte leolvasható a megkönnyebbülés, hogy német földön vannak. Erre utalt az állami tévécsatorna reggeli riportja is, amelyet már a Bécsből München felé tartó vonaton készítettek.

Feltűnt, hogy a menekültek zöme fiatal, és mind - szinte kórusban - állította a tévériporternek, hogy Németország mennyire jó hely. Nem hiszem, hogy akár egy is közülük járt már Németországban, de határozottan állította, hogy itt akar élni. Amennyiben valóban Szíriából érkeztek, erre jó esélyük is van, mert a kancellár többször is hangsúlyozta, hogy a polgárháború elől menekülőket mindenképpen befogadják.

A Balkánról származóknak viszont szinte semmi reményük a maradásra. Már ma megkezdték áttelepítésüket eddigi szálláshelyeikről abba az Ingolstadt melletti központba, ahol pár hét leforgása alatt döntenek menedékkérelmükről. Akiket elutasítanak, azonnal kitoloncolják.

Mivel idén a legtöbben Koszovóból, Szerbiából, Macedóniából, valamint Montenegróból jöttek, a német hatóságok becslése szerint már őszre több százezer szálláshely fog felszabadulni, illetve adható majd át az Irakból, Afganisztánból, Szíriából, illetve Afrika polgárháborús vidékeiről érkezett menekülteknek.