Egy szuverén ország kormányának megkérdezése nélkül, az ország területének egy részét elfoglaló szélsőségesek ellen hajt végre légicsapásokat Amerika - ez derült ki Barack Obama magyar idő szerint éjszakai beszédéből.

"Levadásszuk az országunkat fenyegető terroristákat, bárhol legyenek is. Nem riadunk vissza attól, hogy nemcsak Irakban, de Szíriában is fellépjünk az ISIL ellen. Ha fenyegetik Amerikát, nem találnak menedékre" - mondta a korábbiaknál harcosabb beszédében Obama - egy évvel azután, hogy közölte: nem akar háborút indítani Bassár al-Asszád szíriai elnök rezsimre ellen.

Obama bejelentése azt jelenti, hogy a vártnál agresszívebb, elhúzódó légi kampány indul az Iszlám Állam, az IS vagy más néven az ISIS vagy ISIL ellen.

Az Egyesült Államok egy szélesebb nemzetközi koalíció részként képzeli el a fellépést. Obama azt is elmondta, hogy 475 további katonát vezényel Irakba és ott is kiterjeszti az ISIS elleni légicsapásait.

Az elnök ugyanakkor értésre adta, hogy nem akar szárazföldi egységekkel háborút kezdeni a szélsőségesek ellen. "Leszámolunk a bennünket fenyegető terroristákkal, miközben támogatjuk a földi hadműveletekben fellépő partnereinket, hasonlóan ahhoz, ahogy Jemenben és Szomáliában tettük" - mondta.

Az említett két országban az amerikaiak drónok és cirkálórakéták bevetésével hajtottak végre támadásokat feltételezett terrorista parancsnokok ellen.

Az amerikai fellépés közvetve segítséget jelenthet Bassár al-Asszád szíriai elnöknek, akinek hatalmát Washington korábban meg akarta dönteni az ellenzék támogatásával. Emellett kérdés: hogyan tudja majd az amerikai légierő drónjaival eredményesen a dzsihádistákat, ha azok emberi pajzsként tudják felhasználni a polgári lakosságot. A dzsihádista vezetők elleni akciókhoz a földön a célt azonosító ügynököket kell alkalmazni - kérdés, hogy hány polgári áldozata lesz a légi háborúnak, ha Obama nem kockáztatja, hogy különleges egységeket küldjön be.

Gondot okozhat az is, hogy az arab világban mély gyanakvással szemlélik az Obama-kormányzatot. A helyi szövetségesek részben az amerikai elnök korábbi vélt tétlenségét vetik a szemére, mert szerintük ezért tudtak megerősödni a szélsőségesek.

John Kerry külügyminiszter szerdán váratlanul Bagdadba utazott, ahol méltatta az új iraki miniszterelnök Hejdar al-Abadi elképzeléseit az új, nemzeti egységkormány létrehozásáról és a hadsereg reformjáról. Washingtonnak most arra van szüksége, hogy a térség szunnita kormányai felsorakozzanak mögötte.