Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Hova költöznek a süllyedő Maldív-szigetekről?

A Maldív-szigetek elnöke figyelmeztette Ausztráliát: készüljön fel a klíma-menekültekre, mert az emelkedő tengerszint miatt a hatalmas ország lehet a maldív-szigetekiek új hazája.

A klímaváltozás nyomán emelkedő tengerszint a Maldív-szigetek túlélését fenyegeti, és az egyelőre festői állam elnöke, Mohamed Nasheed arra figyelmeztette Ausztráliát: elöntheti honfitársai menekülési hulláma, mert valahol lakniuk kell majd.

"Egyre nehezebb fenntartani a szigeteket a maguk természetes mivoltában" - mondta a Sydney Morning Herald című ausztrál lapnak adott interjújában. "Tehát ha Ausztrália szomszédságában mindenki szegény és nem tud normálisan élni, jobb lenne-e Ausztráliának, meg tudják-e védeni a várat?" - tette fel a kérdést. "Maguknak is érdekük, hogy segítsenek. A gazdag országoknak meg kell érteniük, hogy ilyesmire eddig nem volt példa" - mondta.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága szerint a következő száz évben 59 centiméterrel emelkedhet a tengerszint, ami elöntheti a Maldív-szigetcsoport lakott területeinek nagy részét. Az alacsonyan fekvő csendes-óceáni Kirabati és Tuvalu hasonló sorsra számíthat.

A Maldív-szigetek azzal készül a sokkoló lehetőségre, hogy turistabevételeiből befektetési alapot hozott létre és ebből külföldön akar földet vásárolni, hogy odatelepítse 350 ezer fős lakosságát. Az 1200 szigetből álló, az Indiai-óceánban 750 kilométeren elnyúló ország szigeteinek zöme csak egy méterrel fekszik a tengerszint felett. Tizennégy szigetet már fel kellett adni.

Az áttelepítésre kiszemelt három potenciális célpont közül kettő a kulturálisan hasonló és közeli Srí Lanka és India, de felmerült Ausztrália is.

Beszélünk ezekről a lehetőségekről, bár hivatalos tárgyalások még nem voltak - mondta Nasheed.

Ausztrália adót vetett ki a szén-dioxidra - ami Nasheed szerint bátor lépés volt - a lépést késhegyre menő vita előzte meg. "Más országoknak is ezt kéne tenniük" - mondta.

Az év végi klímacsúcson a világ országai azonban még mindig csak arról tudtak megállapodni, hogy "tárgyalnak a tárgyalásról" - igaz, vállalták, hogy a jövőben egyezményt kötnek a klímaváltozást felgyorsító gázok kibocsátásának visszafogásáról. Ez azonban csak nyolc év múlva léphet érvénybe, az alacsonyan fekvő szigetállamok pedig nem bízhatják magukat ígéretekre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×