Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Az egyetlen megoldás: betiltani a lézerpisztolyokat

A légi forgalom szempontjából az egyik legveszélyesebb pillanat a gépek leszállása. Ez teljes koncentrálást igényel a pilótáktól, mert a legkisebb figyelmetlenség is súlyos katasztrófát okozhat. Így nem meglepő, hogy a pilóták szövetsége riadót fújt a lézerpisztollyal elkövetett támadások elszaporodása miatt.

A berlini légiforgalmi hivatal szóvivője elmondta, hogy pilóták január óta 229 esetben észleltek lézerpisztollyal elkövetett támadást. Tavaly még "csak" 35 alkalommal próbálták felelőtlen személyek lézerpisztolyukkal elvakítani leszálló repülőgépek pilótáit.

A bántóan erős fényt kibocsátó készülék szaküzletben vagy az interneten olcsón beszerezhető. A rendőrség tapasztalata szerint egyre több fiatalkorú is birtokába jut, és feltehetőleg kérkedésképpen, vagy csupán meggondolatlanságból repülőterek közelében ráirányítja a játékszernek vélt lézerpisztoly landoló gépek pilótafülkéjére. Így sokszor percekre csaknem teljesen elvakítják a pilótát, akitől pedig azokban a percekben akár több száz utas élete is függ.

Azonban nemcsak pilóták a célpontjai a felelőtlen szórakozásnak, hanem gépkocsivezetők is, akiket autópályák felett átívelő hidakról céloznak meg a lézerpisztollyal. A rendőrség szerint elsősorban a lézerpisztoly árusításának és birtoklásának betiltásával lehetne gátat vetni az egyre gyakoribb támadásoknak.

Noha a törvény a légi közlekedést veszélyeztető cselekményeket tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti, a közelmúltba lezajlott első ilyen jellegű perben a bíróság csak felfüggesztett ítéletet szabott ki egy háziasszonyra, aki a múlt év során lézerpisztolyával az egyik berlini repülőtér közelében többször is elvakított pilótákat, és csak egy hajszálon múlott, hogy nem történt tömegszerencsétlenség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×