Az előzetes terveknek megfelelően azt a személyt, aki burka vagy nikáb viselésére kényszerít egy nőt, egy év börtön és 30 ezer eurós, mai árfolyamon nem kevesebb, mint 8,5 millió forintos pénzbüntetéssel sújtják, a tetten ért nőket pedig 150 euróra, azaz 42 ezer forintra bírságolják. A kormány hathónapnyi türelmi időt ad a muzulmán nőknek, ennyi idő alatt gondolja velük megértetni a törvény szándékát.

A mérsékeltebb franciaországi muzulmán vallási vezetők mindeközben arra készülnek, hogy ez idő alatt elmagyarázzák az érintetteknek, hogy nem kötelező a szóban forgó ruhadarab viselése. Az iszlám gyökerekhez való visszatérést hirdető és így a nők elfátyolozását is szorgalmazó szalafisták részéről azonban komoly ellenállásra számítanak a hatóságok.

Ez utóbbiak a mérsékeltebb muzulmánokat komolytalannak, olykor egyenesen hitetleneknek tartják, és a jelek szerint a burkavita megkezdése óta nyílt provokációba kezdtek a nagyobb városokban. Több polgármester arról számol ugyanis be, hogy míg az elfátyolozott nőket korábban csak a külvárosokban lehetett látni, mára a városközpontokban is egyre gyakrabban megjelennek, ráadásul az utóbbi hónapokban létszámuk is megugrott.

A rendőrök egyelőre azt mondják, hogy még semmilyen utasítást sem kaptak arra nézve, miképpen történjen a törvényt megszegők előállítása, és attól tartanak, hogy a leendő intézkedésekkel csak tovább élesedik az érzékenynek minősített negyedekben uralkodó hatóságellenes hangulat.

A helyzetet bonyolítja, hogy számos franciaországi muzulmán számára a burka választás kérdése, és nem értenek egyet viselésének szabályozásával. Egy a szocialista párthoz közelálló muzulmán férfi például egyenesen polgári engedetlenségre buzdítja a nőket, és 200 ezer eurót különített el egy számlán, amelyből szándéka szerint a burka viselésén értek bírságát fogja kifizetni.

A kérdés körül egyébként sajátos ideológiai és hitvita is kialakult. Miközben a nem muzulmán francia nők egy része azt mondja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy lássa, ki jön vele szembe az utcán, a fátyolt viselők közül többen azt állítják, hogy testük és arcuk elrejtésével valójában saját méltóságukat védelmezik. Mások viszont arról számolnak be, hogy azt követően döntöttek a fátyol viselése mellett, hogy hallották az egyik arab prédikátor intelmeit, aki azt mondta: az utcán fedetlenül közlekedő nők lelkét haláluk után Isten megsemmisíti.