A viharfront szokatlanul széles volt: észak-déli kiterjedése mintegy 600 kilométer volt, és a szél sebessége helyenként meghaladta az óránkénti 120 kilométert is.

A csaknem szünet nélküli villámlással és dörgéssel kísért felhőszakadás percek alatt eldugított számos lefolyót és csatornát, így a tűzoltóknál immár két okból is állandóan csöngött a telefon: egyesek elárasztott pincéik miatt kérték a segítségüket, mások pedig az autójukat akarták közreműködésükkel megszabadítani a kidőlt fáktól.

Számos hívás érkezett a vasúttársaságtól is, ugyanis sokfelé a sínekre zuhant fák akadályozták a szerelvények előrejutását.

Amikor az Oívia névre keresztelt vihar elérte Frankfurt térségét, a második legnagyobb európai légikikötő irányítói úgy döntöttek, hogy az utasforgalom biztonsága érdekében egy órára lezárják a repülőteret.

A közeli Wiesbadenban két személy súlyosan megsérült, mert miután leparkoltak, a gépkocsijukban akarták kivárni az ítéletidő végét, egy közeli fa rázuhant az autóra és mindkettőjüket csak a helyszínre siető tűzoltók tudták kimenteni a roncsok közül.

A meteorológia, egyelőre átmeneti enyhülést ígér, de a hét végére ismét jóval harminc fok fölötti meleget jósol, amit megint csak erős viharok szakítanak meg.