Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka
Anyakönyvvezetők a Gróf Károlyi Ferenc házasságkötő terem névadó ünnepsége keretében tartott esküvőn Nyíregyházán 2018. február 10-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Megbukott egy fideszes reform, a nevekről van szó

Érvénytelenítette a korábbi Utónév-engedélyezési Bizottság döntéseit és a szakmai szempontokhoz való visszatérésről határozott a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium. A politikai alapon felfüggesztett eljárások átvilágításával nemcsak a törlésre ítélt 145 név marad meg az utónévjegyzékben, de tíz újabb keresztnévvel bővül is a választható nevek sora.

A korábbi kormányzati ciklusban Kósa Lajos javaslatára miniszteri hatáskörbe utalt utónév-engedélyezés gyakorlatilag leállította a magyar névszótár bővítését, miközben a szakmai hátteret biztosító ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) harmincnapos elbírálási határidejét kiiktatták a rendszerből.

A januárban hozott politikai döntések – köztük 145, senki által nem viselt, de részben régi magyar eredetű név törlése – hivatalos kihirdetés hiányában sosem léptek hatályba, bizonytalanságban hagyva a kérelmező szülőket – tudta meg a 24.hu.

A tárca és a Nyelvtudományi Kutatóközpont képviselőinek szeptember eleji egyeztetésén semmisnek nyilvánították a korábbi politikai bizottság határozatait. A szakértők megállapították, hogy a nevek tömeges kivezetése a nemzeti öntudat védelme szempontjából is nemvárt öngólnak bizonyult volna, így egyetlen nevet sem törölnek a listáról. Ezzel párhuzamosan

tíz új utónév – köztük a Liszka, Benna, Floriána, Doron, Zeliha és Gittel – már biztosan felkerül a választható nevek közé.

A minisztérium és az NYTK célja, hogy jogszabály- és törvénymódosítással végleg megszüntessék a névkérelmezés bürokratikus kerülőútjait, és a döntési jogkört teljes egészében visszautalják a nyelvész szakemberek kezébe, visszaállítva a korábban évekig zökkenőmentesen működő, harmincnapos elbírálási rendszert.

Címlapról ajánljuk

Nagyságrendekkel többen mentek el szavazni Szerbiában, mint három évvel ezelőtt

Befejeződött az előrehozott parlamenti választás Szerbiában, vasárnap 20 órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatai szerint 18 óráig a választásra jogosultak 64,89 százaléka adta le voksát, míg az Ipsos közvélemény-kutató és a CeSID választásmegfigyelő szervezet becslése szerint 19 óráig 67,6 százalékos volt a részvétel.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Aleksandar Vučić elismerte vereségét

Aleksandar Vučić elismerte vereségét

Aleksandar Vučić szerb elnök elismerte, hogy pártja, a Szerb Haladó Párt elvesztette parlamenti többségét a vasárnapi választáson. A vereséget a diáktüntetésekből kinőtt ellenzéki erő mérte rá, amely hónapokon át tartó tömeges megmozdulásokkal rázta meg a szerb belpolitikát. A tiltakozáshullám a 2024. novemberi újvidéki tragédia után indult el, amikor az állomás előtetőjének leomlása több ember halálát okozta. A több mint egy évtizede hatalmon lévő Vučić ezzel pályafutása legsúlyosabb kudarcát szenvedte el, a diákmozgalom győzelme pedig történelmi fordulatot jelent a szerb demokráciában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×