Régóta ismert tény, hogy a rostokban gazdag gyümölcsök, zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a fermentált tejtermékek elősegítik a hasznos bélbaktériumok szaporodását. Ezzel szemben a húsban, zsírban és cukorban gazdag étrend gyakran a mikrobiális diverzitás csökkenésével jár együtt. Eddig azonban a kutatások a húst tartalmazó étrendet hasonlították össze a vegetáriánussal, és ritkán tettek különbséget a különböző húsfajták között. Ezért spanyol tudósok úgy döntöttek, hogy külön elemzik, hogyan hat a csirkehús és a sovány, Pirenaica szarvasmarha húsa.

A tanulmány – amit az Index szemlézett – 16 egészséges, 18 és 22 év közötti fiatalt vizsgált, akik nyolc héten keresztül hetente háromszor ebédidőben fogyasztottak az említett húsfajtákból. Ezt követte egy öthetes „kimosási időszak”, amely alatt a résztvevők visszatértek normál étrendjükhöz bélflórájuk visszaállítása érdekében, majd átváltottak a másik húsra. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a résztvevők mindkét diétát kipróbálják. Mindkét húsfajtát többféle módon készítették el: párolták, sütötték, grillezték és panírozták. Minden nyolchetes időszak elején és végén székletmintákat vettek a 16 résztvevőtől.

A júliusban publikált tanulmány szerint mindkét étrend minimális változást okozott a bélflórában – írja az Index. Ennek ellenére a csirkehúson alapuló étrend a mikrobiális diverzitás, valamint egyes hasznos bakteriális csoportok csökkenésével járt. Ezzel szemben a marhahúsnál csak egy érték mutatott jelentős változást: a Chloroflexota baktériumtörzsnél. Ez pedig növelte a Blautia bélbaktériumok mennyiségét, amelyek segítik megvédeni a bélnyálkahártya gátját, és gyulladáscsökkentő hatású. Az alacsonyabb mikrobiális diverzitás számos krónikus elváltozásnál megfigyelhető, mint a gyulladásos bélbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek.

A kutatók kiemelték, hogy a Pirenaica marhahús természetesen gazdag káliumban, cinkben és B-vitaminokban, ami hozzájárulhat a bélrendszer egészségére gyakorolt hatásához. Az eredmények azonban nem feltétlenül vonatkoznak más marha- vagy másképp elkészített húsokra. Utóbbi is fontos szempont lehet, ugyanis

típusuk és elkészítési módjuk is jelentősen befolyásolhatja az egészségügyi hatásokat.

Mivel a kutatás 16 résztvevővel zajlott le, ezért az eredmények nem számítanak reprezentatív jellegűnek, és nem általánosíthatóak. A tanulmány arra is kitért, hogy táplálkozási szokásaikat csak önbevallás alapján jegyezték fel, teljes étrendjüket nem ellenőrizték szigorúan. Emiatt a vizsgálat alatt fogyasztott egyéb ételek befolyásolhatták bélflórájukat. Ez azonban sokat számít, mert nem egyetlen étel típusa, hanem egy teljes étrendi minta mutatná meg, hogyan alakul egy-egy résztvevő tényleges bélflórája.

Más szakértők úgy vélik, ez a vizsgálat rendkívül ígéretes, de messzemenő következtetéseket nem lehet belőle levonni. Az amerikai Nemzeti Marhahússzövetség táplálkozáskutatási igazgatója szerint az eredmények összhangban vannak a korábbi kutatásokkal, amelyek azt mutatják, hogy a sovány marhahús része lehet egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek. Az eredmények azt is kiemelik, hogy a hús minősége és a mértékletesség mennyire fontos a táplálkozásban. Nem arra következtet, hogy kerülni kell a csirkehúst, hanem arra, hogy a húsok típusa és minősége számít, valamint azt sem javasolja, hogy át kell térni a marhahúsra.