A mindeddig ismeretlen, 250 soros dicsőítő ének a Krisztus előtti ezredik év körül születhetett.

A tájékoztatás szerint az Irak című szaklapban (Cambridge University Press) nyilvánosságra hozott felfedezés a Bagdadi Egyetemmel együttműködésben volt lehetséges.

"Lenyűgöző himnuszról van szó, amely Babilont legnagyobb virágzásában írja le és betekintést enged lakói életébe is" - mondta Enrique Jiménez, az LMU Assziriológiai Intézetének ókori keleti irodalommal foglalkozó professzora, a vonatkozó tanulmány egyik fő szerzője.

#A Babylonian hymn lost for a millennium has been fully deciphered, offering rare insights into ancient urban life, gender roles, and the natural landscape of the world’s first metropolis. https://t.co/CE1ReiWRqw https://t.co/de5zcp5SBR

— Phys.org (@physorg_com) July 1, 2025

Babilont nagyjából Krisztus előtt 2000 körül alapították az akkori Mezopotámiában. Egykor a világ legnagyobb városa, igazi kulturális metropolisz volt, ahol olyan művek születtek, amelyek ma a világirodalom részei, mint például a Gilgames-eposz.

A szöveget egy olyan babiloni írta babiloni nyelven, aki a városát akarta magasztalni. "A szerző leírja az épületeket a városban, de azt is, hogy az Eufrátesz-folyó miként hozza el a tavaszt és hogyan borulnak zöldbe a mezők. Lenyűgöző. Mezopotámiából ugyanis csak kevés természetleírás maradt ránk" - mondta Jiménez.

A babilóniai nőkről, a papnői szerepükről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló információk is meglepték a szakértőket, hiszen korábban nem voltak ismertek erről szóló szövegek. A himnusz mindemellett betekintést nyújt a városi társadalom együttélésébe is. A lakosokat a szövegben például úgy jellemzik, hogy tisztelettel viselkednek az idegenekkel.

Babylon, a small port town situated on the Euphrates River, grew to become one of the most prosperous cities within Mesopotamia. Today, Babylon is located within modern-day Iraq, roughly 50 miles south of Baghdad. The city originally dates to around 2,000 BC, and over several… pic.twitter.com/HTPS9LGmdz

— Archaeo - Histories (@archeohistories) January 3, 2025

Akkoriban a szövegeket ékírással írták agyagtáblákra, amelyeknek gyakran csak töredékei maradtak fenn. A Bagdadi Egyetemmel való együttműködés egyik célja éppen ezért az volt, hogy megfejtsék a szippari könyvtárból származó több száz ékírásos táblát és megőrizzék őket az utókor számára.

Az "Electronic Babylonian Literature" projekt keretében Jiménez azon van, hogy digitalizálja az összes olyan ékírásos töredéket, amelyet eddig felfedeztek. A mesterséges intelligencia segítségével pedig igyekszik összeilleszteni az összetartozó darabokat a megfejtésük végett.

"A mesterséges intelligencia által támogatott felületünkkel további 30 kéziratot sikerült azonosítani, amelyek az újra felfedezett himnuszhoz tartoznak, ami egy olyan folyamat, amely a múltban évtizedekig tartott volna" - ismertette Jiménez. Hozzátette, hogy ezekkel a további szövegekkel sikerült az agyagtáblán írt, dicsőítő ének helyenként hiányos szövegét teljességgel helyreállítani.

Mint mondta, a számos talált töredék arra utal, hogy a szöveg a maga idejében széles körben elterjedt. "A himnuszt gyerekek másolták iskolákban. Rendkívüli, hogy egy akkoriban ennyire kedvelt szöveg máig ismeretlen maradt" - tette hozzá.

Az ókori Babilon városának romjai nagyjából 85 kilométerre délre találhatók az iraki fővárostól, Bagdadtól és az UNESCO világörökség részét képezik.