Infostart.hu
eur:
381.71
usd:
325.03
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Nyitókép: Pixabay.com

A finn katonák legendás zászlója, avagy a lappföldi háború tanulságos története

Minden bizonnyal Ivo Jima zászlaja motiválta a finneket, amikor egy óriási nemzeti lobogót állítottak fel 1945. április 27-én a svéd-norvég-finn hármas határt jelző betontömbre, ezzel befejeződött Finnország felszabadítása és egyben a lappföldi háború.

A moszkvai fegyverszünet alapján azokat a német csapatokat, amelyek határidőre nem hagyták el Finnországot internálni kellett, ha nem adták meg magukat, akkor pedig fegyverrel kényszeríteni. A németek pár perccel a határidő lejárta után megtámadták a Balti-tengeren lévő Suursaari-szigetét, de a finnek csúnyán megverték őket. Lappföldön, Murmanszkkal szemben, részben finn területen helyezkedett el a 20. német hadsereg, amely csak nevében volt hadsereg, s német se teljesen, mert egy finn hadosztály is harcolt benne megerősítésként. A csapatok többsége egyébként osztrák és bajor hegyivadászokból állt, a leggyengébb alakulatnak a SS Nord hadosztály bizonyult. Miután a horvát-osztrák Rendulic tábornok elrendelte a módszeres visszavonulást a reteszállásokba ők képezték a hátvédet.

Eleinte csendben, szinte lövés nélkül zajlott az akció a két fél hallgatólagosan úgy döntött, hogy nem harcol egymás ellen - írja A háborúk világa, a világ háborúi közösségi blog szerzője.

Igen ám, de az oroszokat se ejtették a fejükre, s amint észlelték mi zajlik Lappföldön „felajánlották segítségüket” Mannerheimnek, aki cári tiszt korából jól ismerte az oroszokat, s megelőzendő a bevonulást utasítást adott a csapatainak a harci érintkezés felvételére, a németek kiverésére. Ekkor a felek egymás foglyainak kivégzésével fenyegetőztek, de szerencsére ebből nem lett semmi.

A finnek miután sikeresen támadtak ellenőrizendő, hogy az utolsó német is elhagyta a területüket egy járőrt küldtek ki április 26-án a hármas határhoz. Megállapították, hogy némettel nem találkoztak, Antii Poikala kitűzött a betontömbre egy nála lévő, kis finn zászlót. A megható jelenetet közelről nézte egy svéd járőr, sőt a norvég oldalon feltűntek a németek is, de mivel már külföldön voltak, a finnek nem lőttek rájuk, a németeknek meg nem akaródzott háborúzni. Santavuoni őrnagy, a finn parancsnok a határvonalhoz hívta a németek osztrák vezetőjét, s pár szót váltottak.

„A legjobb jövőt, amit a sors adhat”

- köszönt el a hegyivadásztól.

Lauri Törni, akinek vérdíjat tűztek ki a fejére a szovjetek a bázisra visszatérve jelentette, hogy nincs több német finn területen. Másnap, 27-én, az ezredparancsnok, Oinonen ezredes vezetésével visszatért egy megerősített finn járőr a hármashatárhoz, fotóst is hoztak magukkal, meg egy nagy finn zászlót, amelyet ünnepélyesen kitűztek, erről született az, ikonikus kép.

Következmények

Az 1944 szeptemberében kezdődött háború azért jelentős pusztítást okozott Lappföldön. Körülbelül 100 000 ember kényszerült elhagyni otthonát, és az újjáépítés évekig tartott. A háború mintegy 1000 finn és 2000 német katona életét követelte. A háború emléke máig él a régióban, és a helyreállítás erőfeszítései a finn kitartás szimbólumává váltak.

Noha a lappföldi háború a második világháború egy kisebb jelentőségű konfliktusa volt, Finnország számára fontos volt, mivel demonstrálta elszántságát a fegyverszüneti feltételek betartására és területi integritásának megőrzésére.

Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon – mondta az InfoRádióban az ELTE emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint gazdasági okokból is fontos az USA-nak Grönland, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugranak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódik az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×