Infostart.hu
eur:
390.77
usd:
336.21
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nyitókép: Pixabay.com

A finn katonák legendás zászlója, avagy a lappföldi háború tanulságos története

Minden bizonnyal Ivo Jima zászlaja motiválta a finneket, amikor egy óriási nemzeti lobogót állítottak fel 1945. április 27-én a svéd-norvég-finn hármas határt jelző betontömbre, ezzel befejeződött Finnország felszabadítása és egyben a lappföldi háború.

A moszkvai fegyverszünet alapján azokat a német csapatokat, amelyek határidőre nem hagyták el Finnországot internálni kellett, ha nem adták meg magukat, akkor pedig fegyverrel kényszeríteni. A németek pár perccel a határidő lejárta után megtámadták a Balti-tengeren lévő Suursaari-szigetét, de a finnek csúnyán megverték őket. Lappföldön, Murmanszkkal szemben, részben finn területen helyezkedett el a 20. német hadsereg, amely csak nevében volt hadsereg, s német se teljesen, mert egy finn hadosztály is harcolt benne megerősítésként. A csapatok többsége egyébként osztrák és bajor hegyivadászokból állt, a leggyengébb alakulatnak a SS Nord hadosztály bizonyult. Miután a horvát-osztrák Rendulic tábornok elrendelte a módszeres visszavonulást a reteszállásokba ők képezték a hátvédet.

Eleinte csendben, szinte lövés nélkül zajlott az akció a két fél hallgatólagosan úgy döntött, hogy nem harcol egymás ellen - írja A háborúk világa, a világ háborúi közösségi blog szerzője.

Igen ám, de az oroszokat se ejtették a fejükre, s amint észlelték mi zajlik Lappföldön „felajánlották segítségüket” Mannerheimnek, aki cári tiszt korából jól ismerte az oroszokat, s megelőzendő a bevonulást utasítást adott a csapatainak a harci érintkezés felvételére, a németek kiverésére. Ekkor a felek egymás foglyainak kivégzésével fenyegetőztek, de szerencsére ebből nem lett semmi.

A finnek miután sikeresen támadtak ellenőrizendő, hogy az utolsó német is elhagyta a területüket egy járőrt küldtek ki április 26-án a hármas határhoz. Megállapították, hogy némettel nem találkoztak, Antii Poikala kitűzött a betontömbre egy nála lévő, kis finn zászlót. A megható jelenetet közelről nézte egy svéd járőr, sőt a norvég oldalon feltűntek a németek is, de mivel már külföldön voltak, a finnek nem lőttek rájuk, a németeknek meg nem akaródzott háborúzni. Santavuoni őrnagy, a finn parancsnok a határvonalhoz hívta a németek osztrák vezetőjét, s pár szót váltottak.

„A legjobb jövőt, amit a sors adhat”

- köszönt el a hegyivadásztól.

Lauri Törni, akinek vérdíjat tűztek ki a fejére a szovjetek a bázisra visszatérve jelentette, hogy nincs több német finn területen. Másnap, 27-én, az ezredparancsnok, Oinonen ezredes vezetésével visszatért egy megerősített finn járőr a hármashatárhoz, fotóst is hoztak magukkal, meg egy nagy finn zászlót, amelyet ünnepélyesen kitűztek, erről született az, ikonikus kép.

Következmények

Az 1944 szeptemberében kezdődött háború azért jelentős pusztítást okozott Lappföldön. Körülbelül 100 000 ember kényszerült elhagyni otthonát, és az újjáépítés évekig tartott. A háború mintegy 1000 finn és 2000 német katona életét követelte. A háború emléke máig él a régióban, és a helyreállítás erőfeszítései a finn kitartás szimbólumává váltak.

Noha a lappföldi háború a második világháború egy kisebb jelentőségű konfliktusa volt, Finnország számára fontos volt, mivel demonstrálta elszántságát a fegyverszüneti feltételek betartására és területi integritásának megőrzésére.

Címlapról ajánljuk
Feltartóztathatatlan az AfD  – már Németország nyugati felében is

Feltartóztathatatlan az AfD – már Németország nyugati felében is

Megalakulása óta szinte töretlen a radikális jobboldalinak tartott AfD szárnyalása. A két nyugati tartományban márciusban tartott helyi parlament választásokon az ellenzéki párt megduplázta eredményét, de a java az elemzők szerint szeptemberben, a keleti tartományokban tartandó választásokon következhet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon mintegy 3 ezer amerikai légideszantos katonát tervez a Közel-Keletre vezényelni az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek támogatására. Donald Trump közben bejelentette: Irán beleegyezett abba, hogy soha ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök szerint Teherán folyamatosan tárgyal Washingtonnal, és "értelmesen beszélnek". Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×