Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay.com

A finn katonák legendás zászlója, avagy a lappföldi háború tanulságos története

Minden bizonnyal Ivo Jima zászlaja motiválta a finneket, amikor egy óriási nemzeti lobogót állítottak fel 1945. április 27-én a svéd-norvég-finn hármas határt jelző betontömbre, ezzel befejeződött Finnország felszabadítása és egyben a lappföldi háború.

A moszkvai fegyverszünet alapján azokat a német csapatokat, amelyek határidőre nem hagyták el Finnországot internálni kellett, ha nem adták meg magukat, akkor pedig fegyverrel kényszeríteni. A németek pár perccel a határidő lejárta után megtámadták a Balti-tengeren lévő Suursaari-szigetét, de a finnek csúnyán megverték őket. Lappföldön, Murmanszkkal szemben, részben finn területen helyezkedett el a 20. német hadsereg, amely csak nevében volt hadsereg, s német se teljesen, mert egy finn hadosztály is harcolt benne megerősítésként. A csapatok többsége egyébként osztrák és bajor hegyivadászokból állt, a leggyengébb alakulatnak a SS Nord hadosztály bizonyult. Miután a horvát-osztrák Rendulic tábornok elrendelte a módszeres visszavonulást a reteszállásokba ők képezték a hátvédet.

Eleinte csendben, szinte lövés nélkül zajlott az akció a két fél hallgatólagosan úgy döntött, hogy nem harcol egymás ellen - írja A háborúk világa, a világ háborúi közösségi blog szerzője.

Igen ám, de az oroszokat se ejtették a fejükre, s amint észlelték mi zajlik Lappföldön „felajánlották segítségüket” Mannerheimnek, aki cári tiszt korából jól ismerte az oroszokat, s megelőzendő a bevonulást utasítást adott a csapatainak a harci érintkezés felvételére, a németek kiverésére. Ekkor a felek egymás foglyainak kivégzésével fenyegetőztek, de szerencsére ebből nem lett semmi.

A finnek miután sikeresen támadtak ellenőrizendő, hogy az utolsó német is elhagyta a területüket egy járőrt küldtek ki április 26-án a hármas határhoz. Megállapították, hogy némettel nem találkoztak, Antii Poikala kitűzött a betontömbre egy nála lévő, kis finn zászlót. A megható jelenetet közelről nézte egy svéd járőr, sőt a norvég oldalon feltűntek a németek is, de mivel már külföldön voltak, a finnek nem lőttek rájuk, a németeknek meg nem akaródzott háborúzni. Santavuoni őrnagy, a finn parancsnok a határvonalhoz hívta a németek osztrák vezetőjét, s pár szót váltottak.

„A legjobb jövőt, amit a sors adhat”

- köszönt el a hegyivadásztól.

Lauri Törni, akinek vérdíjat tűztek ki a fejére a szovjetek a bázisra visszatérve jelentette, hogy nincs több német finn területen. Másnap, 27-én, az ezredparancsnok, Oinonen ezredes vezetésével visszatért egy megerősített finn járőr a hármashatárhoz, fotóst is hoztak magukkal, meg egy nagy finn zászlót, amelyet ünnepélyesen kitűztek, erről született az, ikonikus kép.

Következmények

Az 1944 szeptemberében kezdődött háború azért jelentős pusztítást okozott Lappföldön. Körülbelül 100 000 ember kényszerült elhagyni otthonát, és az újjáépítés évekig tartott. A háború mintegy 1000 finn és 2000 német katona életét követelte. A háború emléke máig él a régióban, és a helyreállítás erőfeszítései a finn kitartás szimbólumává váltak.

Noha a lappföldi háború a második világháború egy kisebb jelentőségű konfliktusa volt, Finnország számára fontos volt, mivel demonstrálta elszántságát a fegyverszüneti feltételek betartására és területi integritásának megőrzésére.

Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×