Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Tartályok Magyarország első hidrogén-előállító üzemében, a Békés vármegyei Kardoskúton az avatás napján, 2023. május 9-én. Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesített a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Tényleg a hidrogéné a jövő, de még nem most

Kedden rendezték a 4. Budapest Hidrogén Konferenciát magyar és nemzetközi szakértőkkel. „A zöld hidrogén technológiája ma még nem elterjedt, előállítása körülményes és nagyon drága” – mondta az InfoRádióban Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy hosszú távon a hidrogénnek energiakiegyensúlyozó szerepe is lehet.

Az ember már igen rég használja a hidrogént energiatermelésre, mint Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta, egy korábbi konferencián már olyan hidrogén-előállító berendezést is bemutattak, amely évek óta le volt selejtezve.

„A gőzreformációt már nagyon régóta használják a százhalombattai olajfinomítóban is, de az acéliparban és a vegyiparban is régóta használjuk a hidrogént. Ami az utóbbi években jött be, az a tiszta vagy zöld energiával előállított hidrogén, nem fosszilis alapanyagból, hanem például vízből. Igazából erre mondhatjuk, hogy viszonylag új technológia ipari méretekben, és nem is elterjedt, drága és körülményes, kevesen gyártják, a technika nem annyira kiforrott, bár egyre inkább az” – mutatott rá.

Beszámolt arról is, hogy a Magyar Földgáztárolónak is van egy ehhez kapcsolódó projektje, több évig telepítették a technikát, most próbálgatják az üzemeltetést Kardoskúton a föld alatti gáztárolóban. Ez tulajdonképpen négy projektet jelent:

  1. egy két megawattos elektrolizáló telepítése, itt villamos energia segítségével vizet bontanak, és hidrogén, valamint oxigén keletkezik.
  2. kutatási projekt: kőzetmintákat vizsgáltattak laborban, hogy megnézzék, a kőzetben a hidrogén mit okoz
  3. az első projekt továbbvitele: kutatás arról, mire lehet még használni a technológiát (anyagbevonatolás, robottal kenőanyagot felvinni csővezeték belsejére), de lesz egy üzemanyagcella is, hidrogénből elektromos áramot lehet majd előállítani
  4. nemzetközi konzorcium 2029-ig (ciklikus besajtolás, kitárolás)

Hosszú távon az a cél és a vízió, hogy a földgáztárolóban hidrogént is lehessen tárolni, amelyből elektromos áram alakítható, majd ebből az áramból szükség esetén újra hidrogén.

Bízik benne, hogy mivel a technológia megvan, majd meg is fogja érni az alkalmazása,

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×