Infostart.hu
eur:
364.62
usd:
316.51
bux:
146563.2
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Tartályok Magyarország első hidrogén-előállító üzemében, a Békés vármegyei Kardoskúton az avatás napján, 2023. május 9-én. Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesített a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Tényleg a hidrogéné a jövő, de még nem most

Kedden rendezték a 4. Budapest Hidrogén Konferenciát magyar és nemzetközi szakértőkkel. „A zöld hidrogén technológiája ma még nem elterjedt, előállítása körülményes és nagyon drága” – mondta az InfoRádióban Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy hosszú távon a hidrogénnek energiakiegyensúlyozó szerepe is lehet.

Az ember már igen rég használja a hidrogént energiatermelésre, mint Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta, egy korábbi konferencián már olyan hidrogén-előállító berendezést is bemutattak, amely évek óta le volt selejtezve.

„A gőzreformációt már nagyon régóta használják a százhalombattai olajfinomítóban is, de az acéliparban és a vegyiparban is régóta használjuk a hidrogént. Ami az utóbbi években jött be, az a tiszta vagy zöld energiával előállított hidrogén, nem fosszilis alapanyagból, hanem például vízből. Igazából erre mondhatjuk, hogy viszonylag új technológia ipari méretekben, és nem is elterjedt, drága és körülményes, kevesen gyártják, a technika nem annyira kiforrott, bár egyre inkább az” – mutatott rá.

Beszámolt arról is, hogy a Magyar Földgáztárolónak is van egy ehhez kapcsolódó projektje, több évig telepítették a technikát, most próbálgatják az üzemeltetést Kardoskúton a föld alatti gáztárolóban. Ez tulajdonképpen négy projektet jelent:

  1. egy két megawattos elektrolizáló telepítése, itt villamos energia segítségével vizet bontanak, és hidrogén, valamint oxigén keletkezik.
  2. kutatási projekt: kőzetmintákat vizsgáltattak laborban, hogy megnézzék, a kőzetben a hidrogén mit okoz
  3. az első projekt továbbvitele: kutatás arról, mire lehet még használni a technológiát (anyagbevonatolás, robottal kenőanyagot felvinni csővezeték belsejére), de lesz egy üzemanyagcella is, hidrogénből elektromos áramot lehet majd előállítani
  4. nemzetközi konzorcium 2029-ig (ciklikus besajtolás, kitárolás)

Hosszú távon az a cél és a vízió, hogy a földgáztárolóban hidrogént is lehessen tárolni, amelyből elektromos áram alakítható, majd ebből az áramból szükség esetén újra hidrogén.

Bízik benne, hogy mivel a technológia megvan, majd meg is fogja érni az alkalmazása,

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.

Felmérték: a magyarok 80 százaléka megértette, hogy spórolni kell a vízzel és az energiával, de...

A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását a jelenlegi energiaválság közepette, a kormány válságkezelése kapcsán ugyanakkor megosztott a lakosság, „a megszokott pártvonalak mentén ítélik meg azt” – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából, amelyet az InfoRádióban Bojár Ábel kutatási igazgató foglalt össze.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×