Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Tartályok Magyarország első hidrogén-előállító üzemében, a Békés vármegyei Kardoskúton az avatás napján, 2023. május 9-én. Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesített a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Tényleg a hidrogéné a jövő, de még nem most

Kedden rendezték a 4. Budapest Hidrogén Konferenciát magyar és nemzetközi szakértőkkel. „A zöld hidrogén technológiája ma még nem elterjedt, előállítása körülményes és nagyon drága” – mondta az InfoRádióban Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy hosszú távon a hidrogénnek energiakiegyensúlyozó szerepe is lehet.

Az ember már igen rég használja a hidrogént energiatermelésre, mint Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta, egy korábbi konferencián már olyan hidrogén-előállító berendezést is bemutattak, amely évek óta le volt selejtezve.

„A gőzreformációt már nagyon régóta használják a százhalombattai olajfinomítóban is, de az acéliparban és a vegyiparban is régóta használjuk a hidrogént. Ami az utóbbi években jött be, az a tiszta vagy zöld energiával előállított hidrogén, nem fosszilis alapanyagból, hanem például vízből. Igazából erre mondhatjuk, hogy viszonylag új technológia ipari méretekben, és nem is elterjedt, drága és körülményes, kevesen gyártják, a technika nem annyira kiforrott, bár egyre inkább az” – mutatott rá.

Beszámolt arról is, hogy a Magyar Földgáztárolónak is van egy ehhez kapcsolódó projektje, több évig telepítették a technikát, most próbálgatják az üzemeltetést Kardoskúton a föld alatti gáztárolóban. Ez tulajdonképpen négy projektet jelent:

  1. egy két megawattos elektrolizáló telepítése, itt villamos energia segítségével vizet bontanak, és hidrogén, valamint oxigén keletkezik.
  2. kutatási projekt: kőzetmintákat vizsgáltattak laborban, hogy megnézzék, a kőzetben a hidrogén mit okoz
  3. az első projekt továbbvitele: kutatás arról, mire lehet még használni a technológiát (anyagbevonatolás, robottal kenőanyagot felvinni csővezeték belsejére), de lesz egy üzemanyagcella is, hidrogénből elektromos áramot lehet majd előállítani
  4. nemzetközi konzorcium 2029-ig (ciklikus besajtolás, kitárolás)

Hosszú távon az a cél és a vízió, hogy a földgáztárolóban hidrogént is lehessen tárolni, amelyből elektromos áram alakítható, majd ebből az áramból szükség esetén újra hidrogén.

Bízik benne, hogy mivel a technológia megvan, majd meg is fogja érni az alkalmazása,

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×