A svéd Linköping Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a kutyák hogyan fejlesztették ki egyedi képességüket az emberekkel való együttműködésre, beleértve azt a hajlandóságot, hogy „segítséget kérjenek”, ha nehéz problémával szembesülnek. Azt gyanították, hogy ebben az oxitocin hormonnak is jelentősége lehet, ami az emberek közötti kapcsolatokban is fontos szerepet játszik – írja a MailOnline alapján a blikk.hu.

Az oxitocin hatása attól függ, hogy mennyire kötődik a sejten belüli receptorához. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ennek eltérései befolyásolják a kutyák kommunikációs képességét. Más szóval, a kutya szociális készségei részben beépültek a genetikájukba – azokhoz a génekhez kapcsolódnak, amelyek szabályozzák az oxitocin iránti érzékenységét.

A kutatók 60 golden retrievert figyeltek meg, amint megpróbálták leemelni a fedelet egy lezárt befőttesüvegről. A feladatot kétszer végeztették el, egyszer egy adag oxitocin orrspray és egyszer egy adag semleges sóoldatos orrspray után. Ezután mérték, mennyi ideig próbálják a kutyák maguk kinyitni az edényt, mielőtt gazdájukhoz fordulnának segítségért.

Az eredményekből kiderült, hogy az oxitocin receptor egy bizonyos genetikai variánsával rendelkező kutyák erősebb reakciót mutattak a hormonos sprére, mint a többi kutya, és nagyobb valószínűséggel kértek segítséget. Ez pedig a kutatók szerint azt mutatja, hogy a háziasítás megváltoztatta a kutyák szociális készségeit befolyásoló géneket.

Brian Hare és Vanessa Wood kutyaszakértő szerint ahogyan az állatok szerepe munkakutyából társsá változott, úgy változott a viselkedésük, és talán a biológiájuk is. Ma már nem az energikusság, az éberség, az idegenekkel szemben való tartózkodás jelentenek előnyös tulajdonságokat. Azok a kutyák, amelyek már alkalmazkodtak a 21. századi élethez általában nyugodtak és csendesek, barátságos természetűek, már kölyökként is vonzódnak az idegenekhez. „Úgy tűnik, hogy a növekvő barátságosság megváltoztatta ezeknek a kutyáknak a biológiáját, akárcsak több ezer évvel ezelőtt” – írták a kutatók.

Woods és Hare szerint idővel náluk az emberhez való vonzódás váltotta fel a félelmet és az agressziót. A második hullám az ipari forradalom után kezdődött. Ekkor a feltörekvő középosztály olyan kutyákat akart, amelyekkel kimutatható gazdáik jó ízlése, jövedelmi helyzete. Ez arra késztette a tenyésztőket, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok alapján kezdjék el a kutyák tenyésztését. A háziasítás most zajló, harmadik hulláma azonban inkább a kutyák személyiségének modern világunkhoz való igazítására irányul.