Infostart.hu
eur:
351.85
usd:
306.95
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
zöld szem
Nyitókép: Pixabay

Az ilyen ember totális ritkaság - Ön hányat ismer közülük?

Jelenleg a világ népességének mindössze 2 százaléka rendelkezik zöld szemekkel, így ez a legritkább szemszín a világon.

A szemszín az egyik legszembetűnőbb emberi tulajdonság, amelynek öröklődése és eloszlása régóta foglalkoztatja a tudósokat. Bár korábban egyszerűnek tűnt a szemszín öröklődésének magyarázata, ma már tudjuk, hogy ez egy összetett genetikai folyamat eredménye.

A legújabb kutatások szerint a zöld és a szürke szemszín a legritkább, míg a barna a leggyakoribb világszerte - írja a Portfolio a VerywellHealth alapján.

A szemszín kialakulásáért felelős pigmentek termelődését több gén befolyásolja. Ezek közül kiemelkedik az OCA2 gén szerepe, amely a melanin, az eumelanin és a feomelanin termelődését szabályozza.

E pigmentek egyedi kombinációja és koncentrációja határozza meg egy személy szemszínét.

A leggyakoribb szemszínek közé tartozik:

  • a barna,
  • a kék,
  • a mogyoróbarna és
  • a zöld.
Ezek közül utóbbi a legritkább, a világ népességének csupán 2 százalékánál fordul elő.

A barna szemszín ezzel szemben rendkívül elterjedt: a világ népességének közel 80 százalékánál megfigyelhető.

Érdekes tény, hogy a kutatók szerint 10 000 évvel ezelőtt mindenkinek barna szeme volt.

Egy genetikai mutáció úgy befolyásolta az OCA2 gént, hogy lényegében egy 'kapcsolót' hozott létre, amely kikapcsolta a barna szem előállításának képességét a mutációval rendelkező személyben - állítják a tudósok.

Ez alapján feltételezik, hogy minden kék szemű ember egy közös őstől származik, aki rendelkezett ezzel a mutációval.

A szemszín eloszlása földrajzi tényezőktől is függ. Az Egyenlítőtől távolabb élő népcsoportok szeme és bőre általában világosabb, míg a melegebb, Egyenlítőhöz közelebbi régiókban a sötétebb szem és bőrszín a gyakoribb.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×