Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
zöld szem
Nyitókép: Pixabay

Az ilyen ember totális ritkaság - Ön hányat ismer közülük?

Jelenleg a világ népességének mindössze 2 százaléka rendelkezik zöld szemekkel, így ez a legritkább szemszín a világon.

A szemszín az egyik legszembetűnőbb emberi tulajdonság, amelynek öröklődése és eloszlása régóta foglalkoztatja a tudósokat. Bár korábban egyszerűnek tűnt a szemszín öröklődésének magyarázata, ma már tudjuk, hogy ez egy összetett genetikai folyamat eredménye.

A legújabb kutatások szerint a zöld és a szürke szemszín a legritkább, míg a barna a leggyakoribb világszerte - írja a Portfolio a VerywellHealth alapján.

A szemszín kialakulásáért felelős pigmentek termelődését több gén befolyásolja. Ezek közül kiemelkedik az OCA2 gén szerepe, amely a melanin, az eumelanin és a feomelanin termelődését szabályozza.

E pigmentek egyedi kombinációja és koncentrációja határozza meg egy személy szemszínét.

A leggyakoribb szemszínek közé tartozik:

  • a barna,
  • a kék,
  • a mogyoróbarna és
  • a zöld.
Ezek közül utóbbi a legritkább, a világ népességének csupán 2 százalékánál fordul elő.

A barna szemszín ezzel szemben rendkívül elterjedt: a világ népességének közel 80 százalékánál megfigyelhető.

Érdekes tény, hogy a kutatók szerint 10 000 évvel ezelőtt mindenkinek barna szeme volt.

Egy genetikai mutáció úgy befolyásolta az OCA2 gént, hogy lényegében egy 'kapcsolót' hozott létre, amely kikapcsolta a barna szem előállításának képességét a mutációval rendelkező személyben - állítják a tudósok.

Ez alapján feltételezik, hogy minden kék szemű ember egy közös őstől származik, aki rendelkezett ezzel a mutációval.

A szemszín eloszlása földrajzi tényezőktől is függ. Az Egyenlítőtől távolabb élő népcsoportok szeme és bőre általában világosabb, míg a melegebb, Egyenlítőhöz közelebbi régiókban a sötétebb szem és bőrszín a gyakoribb.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×