A sarkvidékeken olvadó jég eloszlik a világ tengerein, ennek következtében megváltozik a Földön a tömegeloszlás, ami lassítja a bolygó forgását. Jelenleg a klímaváltozás hatására évszázadonként 1,33 milliszekundummal hosszabbodnak a napok. Ha az éghajlatváltozást nem sikerül megfékezni, akkor annak a napok hosszára gyakorolt hatása erősebb lehet majd, mint a Hold befolyása a Föld forgására - állapította meg a Zürichi Műegyetem (ETH) Mostafa Kiani Shahvandi vezette kutatócsoportja.

A Hold gravitációs ereje idézi elő az apály-dagály jelenségét. A Holdnak ez a hatása minimálisan lassítja a Föld forgását, és ezzel hosszabbítja a napokat. A kutatók szerint közben az éghajlatnak is van egy aprócska mértékű, hasonló hatása a Föld forgására. Ezt a modern műholdakkal a szakértők már mérni is tudják, sőt azt is képesek vizsgálni, ez a trend hogyan alakult 1900 óta, és mire lehet számítani 2100-ra.

A számítások szerint a 20. században a napok éghajlat miatti hosszabbodása egy-egy évszázadra vonatkoztatva 0,31 és 1,00 milliszekundum között ingadozott. A 21. század első két évtizedére a kutatók átlagosan 1,33 milliszekundumos naphosszabbodást kalkulálnak, ami statisztikailag lényegesen magasabb, mint a 20. századra vonatkozó érték. A 2100-ra számított prognózis szerint pedig - amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is emelkedik, melegszik az éghajlat és a sarkvidéki jégréteg tovább olvad - 2,62 milliszekundumra nőhet a napok hosszabbodása egy évszázadra vonatkoztatva. Ebben az esetben ez a hatás a Hold - 2,40 milliszekundumos - befolyását is meghaladná.