A több mint 40 ezer éves lelet révén új szempontok tárulnak fel a Nyugat-Európában élő első „modern” emberek és eltűnt ősi rokonaik közötti kapcsolatokat illetően.

A felfedezés nagy meglepetést jelentett Bruno Maureille, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási igazgatója számára, aki a Nature Scientifique Reports című tudományos folyóiratban ismertetett kutatást irányította.

A Homo sapiens megjelenésénél jóval előbb kihalt, Eurázsiát hajdan benépesítő neandervölgyiek szakértője 1949 és 1963 között feltárt emberi kövületek leltárán dolgozott Burgundiában, a Yonne megyei Arcy-sur-Cure közelében található Renne-barlangban.

Az André Leroi-Gourhan régész által felfedezett helyszínen gazdag, neandervölgyieknek tulajdonított szerszámgyűjteményt és emberi csontokat találtak, amelyek az időszámításunk előtt 45 000 és 41 000 között virágzó, úgynevezett chatelperroni kultúrával kapcsolatosak.

A dordogne-i Eyzies-ben működő Nemzeti Őstörténeti Múzeumban őrzött 64 kövületet megvizsgálva Bruno Maureille

egy csecsemő felső medencecsontjára – egy kéteurós nagyságú csípőtányérra – bukkant, amely különbözött a többitől.

A morfológiai különbségből megértette, hogy a kisgyermek nem neandervölgyi volt – mondta el az AFP francia hírügynökségnek.

A csípőtányér hossza és elhelyezkedése nem egyezett meg a többiével – mondta el Juliette Henrion, a Bordeaux-i Egyetem őstörténeti kutató laboratóriumának (PACEA) munkatársa, a tanulmány társszerzője, aki kiemelte, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi ember csontvázának szinte minden csontja alaktani különbséget mutat a csecsemőknél és a felnőtteknél egyaránt.

A kis csont morfometrikus (a méretet és az alakot egyaránt magában foglaló) 3D-s elemzése neandervölgyi csecsemők két jó állapotban megmaradt csípőtányérjával összehasonlítva kimutatta, hogy egy anatómiailag modern emberről van szó, amely azonban még különbözik a ma élő emberektől.

Ez az első alkalom, hogy modern embert találunk egy chatelperroni kultúra korából származó ásatáson

– közölte Bruno Maureille.

Az auvergne-i Chatelperronban talált „tündérbarlangról” elnevezett kultúra a neandervölgyi népesség alkonyán és a Homo spaiensnek Eurázsia nyugati részén történt elterjedése idején jelent meg több helyen Franciaországban, illetve Spanyolország északi részén.

A CNRS közleménye szerint a Renne-barlangi felfedezés felveti a két biológiailag különböző emberfaj közötti esetleges érintkezés kérdését.