Infostart.hu
eur:
355.81
usd:
306.03
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Pixabay.com

Súlyos veszélyre figyelmeztet egy kutatás a hormonális fogamzásgátlók miatt

Akik progesztogéntartalmú gyógyszerrel előzik meg a nem kívánatos terhességet, magasabb a mellrák kockázata.

A progesztogénhasználat 20-30 százalékkal növeli a mellrák rizikóját: jó hír ugyanakkor a rosszban, hogy amint befejezi egy nő az ilyen termék használatát, ez megszűnik – írja a The Guardian.

Az Oxfordi Egyetem kutatói a kombinált fogamzásgátlók kapcsán végzett vizsgálatok eredményeire építettek. Azok már megállapították, hogy az ösztrogént és progesztogént tartalmazó fogamzásgátlók használata növeli a mellrák kockázatát, és ez megszűnik, ha a nő már nem szedi azokat.

A Cancer Research UK vezetője, Claire Knight szerint ennek ugyanakkor nem kell visszatartania a nőket attól, hogy ilyen gyógyszereket szedjenek.

"Fogamzásgátlót leginkább az 50 év alatti nők szednek, akiknél a mellrák kockázata alacsonyabb. Aki csökkenteni szeretné a rák kockázatát, az a dohányzás mellőzésével, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással, kevesebb alkoholfogyasztással és az egészséges testsúly megtartásával teheti a legtöbbet ezért. A fogamzásgátlók számos előnyéhez a rákhoz nem kapcsolódó kockázatok is párosulnak. Szedésükről mindenkinek személyre szabottan kell dönteni orvosi konzultációt követően" – fogalmazott Knight a kutatás finanszírozó szervezet képviseletében.

A PLOS Medicine szaklapban közzétett kutatás 9498 olyan nő adatait használta, akinél 20-49 éves kora között invazív mellrák alakult ki, valamint 18 171 olyan nő adatait, akinél nem alakult ki mellrák. A tudósok megállapították, hogy az emlőrákos nők 44 százalékának és az egészséges nők 39 százalékának a diagnózis felállítása előtt átlagosan három évvel hormonális fogamzásgátlót írtak fel.

Mintegy felük kizárólag progesztogén fogamzásgátlót kapott.

A kutatók becslése szerint a mellrák kialakulásának abszolút többletkockázata 15 év alatt öt év fogamzásgátló-használat esetében a 16-20 éves korosztályban 8 nő a 100 ezerből, míg a 35-39 éves korosztályban 265 nő a 100 ezerből. Azt is megállapították, hogy a mellrák fokozott kockázata fokozatosan csökkent a tabletta szedésének abbahagyását követő években.

Kirstin Pirie, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint mivel a mellrák kockázata az életkor előrehaladtával nő, a fiatalabb nők a kockázatot elég kicsinek tarthatják ahhoz, hogy azt ellensúlyozzák a fogamzásgátló használatának előnyei a reproduktív éveik alatt.

Az eredmények azért fontosak, mert a csak progesztogén alapú fogamzásgátlás egyre népszerűbb, és 2020-ban a felírási arányok elérik a kombinált orális fogamzásgátlókét.

Kotryna Temcinaite, a Breast Cancer Now kutatási kommunikációs vezetője szerint a tanulmánynak vannak bizonyos korlátai: nem vizsgálták, milyen hormonális fogamzásgátlót szedtek a nők korábban, és azt sem, meddig szedtek kizárólag progesztogént tartalmazó gyógyszert.

"Azt sem vette figyelembe, hogy a betegség családi előzményei hozzájárultak-e a kockázat szintjéhez. További munkára van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük az ilyen típusú fogamzásgátlás használatának hatását" – fogalmazott, és szintén kiemelte, hogy kevés a fiatal nő, akinél mellrák alakul ki.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×