A Lenovo – ThinkPad laptopmárkája bemutatkozásának 30. évfordulója alkalmából – globális kutatást végzett a gondolkodási szokások megértése, a gondolkodási hiányosságok azonosítása és az emberiség jövőjét jobbá tevő új, technológián keresztüli gondolkodásmódok feltárása érdekében.

A vizsgálat célja az volt, hogy a „valódi gondolkodás” fontosságára hívják fel a munkavállalók figyelmét, és lehetővé tegyék, hogy a munkaerő intelligensebben, együttműködőbben – és kevésbé zavaróan – használja a technológiát annak érdekében, hogy az ne vonja el a figyelmet az élet megélésétől és a boldogulástól – számolt be a hvg.hu.

„Megdöbbentő látni, hogy az emberek világszerte úgy érzik, hogy a társadalmi fejlődés veszélyben van a valódi gondolkodás hiánya miatt. A megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, hogy társadalmi szinten a gondolkodás új forradalmára van szükségünk” – nyilatkozta Emily Ketchen, a Lenovo intelligens eszközökért felelős csoportjának alelnöke és marketingigazgatója.

A 2022-es Think Report válaszadói nagyrészt úgy érzik, hogy az elmúlt néhány év külső eseményei – így a koroanvírus-járvány és a gazdasági zavarok – hozzájárulnak a figyelemeltereléshez, a multitasking terjedéséhez és a fáradtsághoz, ami tovább rontja a gondolkodásuk minőségét. Mindössze 34 százalék mondta, hogy a gondolkodási idejének teljes egésze vagy legnagyobb részét tiszta, mély és produktív gondolkodással tölti. Az informatikai döntéshozók 75 százaléka világszerte azt állítja, hogy kollégáiknak

nagyon vagy valamennyire gondot okoz a tiszta és produktív gondolkodás.

A megkérdezettek 64 százaléka úgy érzi, hogy a gyakorlatias vagy „túlélési” gondolkodásra támaszkodik, és a gyors gondolkodás és a többfeladatú gondolkodás képessége rendkívül vagy nagyon fontos – ez azonban az innovatív és cselekvőképes gondolkodás hiányát eredményezi, amely hatással lehet a fejlődésre. Ezzel párhuzamosan a válaszadók többsége úgy érzi, hogy a helyzet nem javul – előrejelzéseik szerint életük nem lesz könnyebb vagy kevésbé stresszes a következő néhány évben sem.

A válaszadók nagy részének

nehézséget okoz a jobb gondolkodás elérése, noha pozitív asszociációkat kapcsolnak a jobb gondolkodáshoz,

és értik a magasabb rendű gondolkodással járó előnyöket.

A szemléből mások mellett az is kiderül: a megkérdezett amerikaiak 37 százaléka, az Egyesült Királyságban pedig a válaszadók 24 százaléka a késő esti vagy kora reggeli órákat preferálja a produktív gondolkodásra. A japán válaszadók negyede a délelőtti órákat részesíti előnyben. Ezzel szemben a németek 35 százaléka esténként gondolkodik tisztábban.