eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Látogatók nézik a világ legnagyobb, 100 méter hosszúra becsült megkövesült fájának egy részét a Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Ősfenyő Belépő Látogatóközpontjában, melyet a tanösvény középső szakaszán a Borókás patak bontott ki. MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

Egy "magyarországi" vulkánkitöréssel kapcsolatos fontos felfedezés született - kép

Azonosították az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhelyet megőrző vulkánkitörést.

Eger közelében, 17,2 millió éve tört ki az a vulkán, amelynek tufája beterítette és máig megőrizte az ősmaradványokat Ipolytarnócon - derül ki a kitöréssel foglalkozó, magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport legújabb tanulmányából, amelyet a Nature Scientific Reports című folyóiratban publikáltak kedden.

A németországi, franciaországi, új-zélandi szakemberekkel együttműködésben végzett, Karátson Dávid vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára által vezetett magyarországi kutatási projekt rekonstruálta a kitörés részleteit, terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok és radiometrikus kormeghatározás segítségével.

A hatalmas, robbanásos kitörés négy fázisban zajlott le mintegy 17,2 millió évvel ezelőtt. Forrása Egertől délre volt, és az első, rendkívül energikus torlóár - több mint 80 kilométert megtéve - hamar elérte Ipolytarnócot - közölte a kutatás vezetője.

A főbb piroklasztikus képződmények területi megoszlása: az alsó-, közép- és felsőtufa az Északi-Pannon-medencében (Magyarország). Forrás: nature.com
A főbb piroklasztikus képződmények területi megoszlása: az alsó-, közép- és felsőtufa az Északi-Pannon-medencében (Magyarország). Forrás: nature.com

A magma külső vízforrással (például tó, rétegvíz) érintkezett, ami miatt viszonylag "hideg" volt. Ipolytarnócon a kutatók már csak körülbelül 150 Celsius-fokot rekonstruáltak, ez tette lehetővé az ottani vízparti környezet vegetációjának, a fatörzseknek, a leveleknek a megőrzését, és ez a nedves hamu takarta be százszámra a híres lábnyomokat is. A kitörés záró fázisát az összeomló kitörési oszlopból lezúduló piroklaszt-ár jelentette; ez is kis hőmérsékletű volt, a lerakódott tufa mindenütt tele van faszén-maradványokkal.

A nagy energiájú, heves robbanásos kitörés felszínen csak hézagosan megőrződött anyagtömege a Bükkaljától a Mátralábáig, illetve északnyugati irányba Ipolytarnócig nyomozható (összesen mintegy 100 köbkilométernyi tufaanyag). Ez vetekszik Szantorini késő bronzkori "minószi" kitörésének térfogatával, sőt, az utólagos eróziót figyelembe véve a tényleges térfogat ennek akár többszöröse is lehetett - olvasható a közleményben.

(A nyitóképen: Látogatók nézik a világ legnagyobb, 100 méter hosszúra becsült megkövesült fájának egy részét a Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Ősfenyő Belépő Látogatóközpontjában, melyet a tanösvény középső szakaszán a Borókás patak bontott ki.)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×