Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
DCIM\100GOPRO
Nyitókép: Wikispecies/Dimitar Nikolov Berov

Bebizonyosodott, cukorhegyek vannak az óceánokban

Ráadásul a tengerifűmezők alatt rejtező raktárak koncentrációja magas is.

A világ óceánjaiban található tengerifűmezők alatt hatalmas cukortartalék rejtezik - közölték a Max Planck Tengeri Mikrobiológiai Intézet kutatói. A Yahoo News alapján a hvg.hu idézte a beszámolót, amely szerint a friss eredmények megerősítik a korábban csak valószínűsített információkat.

A napfény segítségével a növények képesek szén-dioxidot felvenni a vízből, és azt szénből, hidrogénből és oxigénből álló cukormolekulákká átalakítani. Ám a kora délutáni vagy a nyári időszakban a növények több cukrot (szacharózt) termelnek, mint amennyire szükségük van, ezt a felesleget pedig a gyökereik körül, a tengerfenéken tárolják.

A kutatócsoport a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban számolt be részletesen felfedezéséről. Számításaik szerint a tengeri cukor koncentrációja nyolcvanszor magasabb, összességében pedig a víz alatt lévő cukor mennyisége - főként szacharóz formájában -

akár 1,3 millió tonna is lehet, ami nagyjából 32 milliárd doboz kólához elegendő cukrot jelent.

A kutatók kitértek arra is, hogy a növények gyökerei körül élő baktériumok fogyasztják ezt a cukrot, amiből energiát merítenek. Ekkora mennyiséget viszont képtelenség felélni, de a cukorfogyasztást a különféle (például fenolos) vegyületek is akadályozzák, mivel ezeket sok mikroorganizmus nem képes megemészteni.

Az intézet azt is megjegyezte, hogy az óceánok globális tengerifű-állománya is pusztul, mára a korábbi mennyiség mintegy harmada eltűnhetett.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×