Infostart.hu
eur:
384.78
usd:
328.24
bux:
0
2026. január 21. szerda Ágnes
France. Seine et Marne. Close up on the crescent Moon (age : 4,2 days). View like in binoculars or small telescope. Image taken on december 18th 2020 at dusk.
Nyitókép: Christophe Lehenaff/Getty Images

Új teória született a Hold rejtélyével kapcsolatosan

Régóta izgatja a kutatókat, miért tér el annyira a Hold általunk ismert felétől az az oldala, mely a Földről nem látható.

Az általunk jól ismert, közeli oldal helyenként sötétebbnek tűnik a hatalmas ősi lávafolyamok nyomaitól, míg a távoli oldalt foltok és kráterek borítják, hasonló nyomok nélkül. A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány új magyarázatot talált erre a rejtélyre, írja a CNN.

A Brown Egyetem kutatói a Hold legnagyobb becsapódási kráterét, a Déli Sark-Aitken-medencét vizsgálták. A 2600 kilométer széles krátert egy hatalmas űrobjektum alakította ki, amely a Naprendszer kialakulása idején csapódott a Holdba.

A kutatók megállapították, hogy a medencét kialakító becsapódás hatalmas hőcsóvát hozhatott létre, amely szétterítette a Hold belsejét.

Ez a fuvallat bizonyos anyagokat a Hold közeli oldalára szállított, ezzel táplálta a vulkanizmust, amely a vulkanikus síkságokat hozta létre.

"Tudjuk, hogy az olyan nagy becsapódások, mint amilyen az a medencét kialakító volt, nagy mennyiségű hőt hoztak létre. A kérdés az, hogy ez a hő hogyan befolyásolja a Hold belső dinamikáját. Mi azt mutattuk ki, hogy a hőtermelő elemek a közeli oldalon koncentrálódnak. Arra számítunk, hogy ez hozzájárult a köpenyolvadáshoz, amely a felszínen látható lávafolyásokat eredményezte" - mondta Matt Jones, a Brown Egyetem doktorjelöltje és a tanulmány vezető szerzője.

A Hold közeli oldalán található vulkanikus síkságok olyan elemeknek adnak otthont – többek között káliumnak, ritkaföldfémeknek és foszfornak –, amelyek a Holdon máshol ritkák. A kutatók számítógépes szimulációkat végeztek arról, hogy egy óriási becsapódás által keltett hő hogyan változtatná meg a Hold belsejében a hőátadás mintázatát, és ez hogyan oszthatná újra ezeket az anyagokat a holdköpenyben.

Modelljük szerint

az anyaghalmaz szörfösként lovagolta meg a hőhullámot,

mely a becsapódási zónából indult ki. Ahogy a hőtölcsér a holdkéreg alatt terjedt, ez az anyag végül a közeli oldalra került. A különleges anyaghalmaz és a becsapódás kapcsolatát feltételező kutatás egy jelentős eseményt kínál fel egy rejtély megoldásaként: a kutatók ezért nevezik igazán jelentősnek munkájukat.

Címlapról ajánljuk

Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump – Németország kivár

Németországra is számít az amerikai elnök abban a „béketanácsban”, amelyet első lépésben a gázai konfliktus megoldására, hosszabb távon az ENSZ felváltására kíván létrehozni. A német kormány még nm döntött arról, hogy elfogadja-e az invitálást, mindenesetre Friedrich Merz kancellár szerdán a davosi világgazdasági fórumon erről is tárgyalni akar Donald Trumppal.
Káosz uralkodik Grönland körül, felbolydultak a devizapiacok

Káosz uralkodik Grönland körül, felbolydultak a devizapiacok

Forrongnak a deviza- és kötvénypiacok: a dollár tegnap háromhetes mélypont környékén járt az euróval szemben, ahogy a befektetők reagáltak Donald Trump amerikai elnök bizonytalanságot keltő nyilatkozataira és az európai vezetőkkel való konfliktusra Grönland kapcsán. A jen mögött szintén kedvezőtlen időszak áll, amit elsősorban a japán miniszterelnök – a piac megítélése szerint túlzott – költekezési tervei indokolnak. A mai napon az Európai Központi Bank vezetőinek megszólalásai mozgathatják az árfolyamokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×