Infostart.hu
eur:
386.55
usd:
328.31
bux:
110953.4
2025. december 30. kedd Dávid
France. Seine et Marne. Close up on the crescent Moon (age : 4,2 days). View like in binoculars or small telescope. Image taken on december 18th 2020 at dusk.
Nyitókép: Christophe Lehenaff/Getty Images

Új teória született a Hold rejtélyével kapcsolatosan

Régóta izgatja a kutatókat, miért tér el annyira a Hold általunk ismert felétől az az oldala, mely a Földről nem látható.

Az általunk jól ismert, közeli oldal helyenként sötétebbnek tűnik a hatalmas ősi lávafolyamok nyomaitól, míg a távoli oldalt foltok és kráterek borítják, hasonló nyomok nélkül. A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány új magyarázatot talált erre a rejtélyre, írja a CNN.

A Brown Egyetem kutatói a Hold legnagyobb becsapódási kráterét, a Déli Sark-Aitken-medencét vizsgálták. A 2600 kilométer széles krátert egy hatalmas űrobjektum alakította ki, amely a Naprendszer kialakulása idején csapódott a Holdba.

A kutatók megállapították, hogy a medencét kialakító becsapódás hatalmas hőcsóvát hozhatott létre, amely szétterítette a Hold belsejét.

Ez a fuvallat bizonyos anyagokat a Hold közeli oldalára szállított, ezzel táplálta a vulkanizmust, amely a vulkanikus síkságokat hozta létre.

"Tudjuk, hogy az olyan nagy becsapódások, mint amilyen az a medencét kialakító volt, nagy mennyiségű hőt hoztak létre. A kérdés az, hogy ez a hő hogyan befolyásolja a Hold belső dinamikáját. Mi azt mutattuk ki, hogy a hőtermelő elemek a közeli oldalon koncentrálódnak. Arra számítunk, hogy ez hozzájárult a köpenyolvadáshoz, amely a felszínen látható lávafolyásokat eredményezte" - mondta Matt Jones, a Brown Egyetem doktorjelöltje és a tanulmány vezető szerzője.

A Hold közeli oldalán található vulkanikus síkságok olyan elemeknek adnak otthont – többek között káliumnak, ritkaföldfémeknek és foszfornak –, amelyek a Holdon máshol ritkák. A kutatók számítógépes szimulációkat végeztek arról, hogy egy óriási becsapódás által keltett hő hogyan változtatná meg a Hold belsejében a hőátadás mintázatát, és ez hogyan oszthatná újra ezeket az anyagokat a holdköpenyben.

Modelljük szerint

az anyaghalmaz szörfösként lovagolta meg a hőhullámot,

mely a becsapódási zónából indult ki. Ahogy a hőtölcsér a holdkéreg alatt terjedt, ez az anyag végül a közeli oldalra került. A különleges anyaghalmaz és a becsapódás kapcsolatát feltételező kutatás egy jelentős eseményt kínál fel egy rejtély megoldásaként: a kutatók ezért nevezik igazán jelentősnek munkájukat.

Címlapról ajánljuk
Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esést láthattunk, ezt követően Európában óvatos optimizmus volt megfigyelhető, Amerikában pedig kisebb mínuszban zártak a tőzsdék. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb zuhanás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem voltak nagy izgalmak, és a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek sem mozgatták meg nagyon a részvénypiacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×