Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
France. Seine et Marne. Close up on the crescent Moon (age : 4,2 days). View like in binoculars or small telescope. Image taken on december 18th 2020 at dusk.
Nyitókép: Christophe Lehenaff/Getty Images

Új teória született a Hold rejtélyével kapcsolatosan

Régóta izgatja a kutatókat, miért tér el annyira a Hold általunk ismert felétől az az oldala, mely a Földről nem látható.

Az általunk jól ismert, közeli oldal helyenként sötétebbnek tűnik a hatalmas ősi lávafolyamok nyomaitól, míg a távoli oldalt foltok és kráterek borítják, hasonló nyomok nélkül. A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány új magyarázatot talált erre a rejtélyre, írja a CNN.

A Brown Egyetem kutatói a Hold legnagyobb becsapódási kráterét, a Déli Sark-Aitken-medencét vizsgálták. A 2600 kilométer széles krátert egy hatalmas űrobjektum alakította ki, amely a Naprendszer kialakulása idején csapódott a Holdba.

A kutatók megállapították, hogy a medencét kialakító becsapódás hatalmas hőcsóvát hozhatott létre, amely szétterítette a Hold belsejét.

Ez a fuvallat bizonyos anyagokat a Hold közeli oldalára szállított, ezzel táplálta a vulkanizmust, amely a vulkanikus síkságokat hozta létre.

"Tudjuk, hogy az olyan nagy becsapódások, mint amilyen az a medencét kialakító volt, nagy mennyiségű hőt hoztak létre. A kérdés az, hogy ez a hő hogyan befolyásolja a Hold belső dinamikáját. Mi azt mutattuk ki, hogy a hőtermelő elemek a közeli oldalon koncentrálódnak. Arra számítunk, hogy ez hozzájárult a köpenyolvadáshoz, amely a felszínen látható lávafolyásokat eredményezte" - mondta Matt Jones, a Brown Egyetem doktorjelöltje és a tanulmány vezető szerzője.

A Hold közeli oldalán található vulkanikus síkságok olyan elemeknek adnak otthont – többek között káliumnak, ritkaföldfémeknek és foszfornak –, amelyek a Holdon máshol ritkák. A kutatók számítógépes szimulációkat végeztek arról, hogy egy óriási becsapódás által keltett hő hogyan változtatná meg a Hold belsejében a hőátadás mintázatát, és ez hogyan oszthatná újra ezeket az anyagokat a holdköpenyben.

Modelljük szerint

az anyaghalmaz szörfösként lovagolta meg a hőhullámot,

mely a becsapódási zónából indult ki. Ahogy a hőtölcsér a holdkéreg alatt terjedt, ez az anyag végül a közeli oldalra került. A különleges anyaghalmaz és a becsapódás kapcsolatát feltételező kutatás egy jelentős eseményt kínál fel egy rejtély megoldásaként: a kutatók ezért nevezik igazán jelentősnek munkájukat.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Az elmúlt napokban a geopolitikai események voltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Az ázsiai tőzsdék emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Európában ezzel szemben gyengébb volt a hangulat, a magyar tőzsde viszont fittyet hányt erre és új csúcsot döntött. Amerikában pedig a stagnálás volt jellemző a tőzsdéken.  Eközben Donald Trump meglepő módon visszakozott, hogy az eddigi legesélyesebb aspiránsnak gondolt Kevin Hassettet jelölje a Federal Reserve élére.  Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×