A most elkészült balatoni nádtérkép alapjául szolgáló infravörös és valódi színes, nagyfelbontású légi felvételek 2020 szeptemberében készültek. A különböző növényzetet és a különböző minőségi osztályba tartozó nádasokat egy digitális növénytérképező szoftverrel határolták le. Emellett számos terepbejárást is tartottak – közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus. A balatoni nádasok állományáról ötévente készül átfogó felmérés, jelenleg még a 2015-ös légi fotók alapján készített nádtérkép van érvényben, egyelőre az képezi a hatósági eljárások alapját.

Mint mondta, az 1200 hektár körüli nádas a jogi partvonalon viszonylag állandónak tekinthető, de az úgynevezett jogi partvonalon kívüli, tehát a parti területeken jelentősen nőtt a nádasok területe a 2015-ös állapotokhoz képest, köszönhetően a Balaton magasabb vízszintjének. Az első osztályú nádasok területe ugyanakkor az elmúlt 20 évben a harmadára csökkent a jogi partvonalon belül, ellenben a szárazföld felől egyértelműen javult a nádasok minősége.

Pomogyi Piroska közlése szerint

a legfontosabb minőségrontó tevékenységek kivétel nélkül az emberre vezethetők vissza,

gondolva itt a stégekre, bejárókra, feltöltésekre és nyiladékokra, amelyek mind felszabdalják a nádasokat, nagyobb teret engedve a hullámzás okozta növénykárosításnak is. Még nagyobb gondot jelent, hogy az ember által kivágott nyiladékoknál – legyen szó bármely keskeny, akár csak 2 méter széles sávról is – rögtön megjelennek az invazív, az idegenhonos növény- és állatfajok – emelte ki.

A hidrobiológus egyetértett azzal, hogy a legújabb nádtérkép alapján

veszélyben van a Balaton, és azonnali beavatkozásra lenne szükség.

Hangsúlyozta: a nyílt víz minősége fürdésre, ivóvízkivétre, illetve üdülésre csak abban az esetben lesz alkalmas hosszú távon, ha a nádasok "meg tudják fogni" a külső terheléseket. Mindamellett, hogy a nádasok egy komplett ökoszisztémát jelentenek, ráadásul, mint minden más növény, tisztítják a levegőt, és ha ez megszűnik, akkor a levegőminőség is egészen más lehet a Balaton térségében mint mikrokörnyezetben.

Pomogyi Piroska rendkívül fontosnak tartja, hogy a természetes partszakaszokat a jelenleginél még erőteljesebben védjék a jogszabályok, ugyanis a Balaton akkor marad meg Balatonnak, ha a nádasa is jó minőségű és ép – hívta fel a figyelmet.