Infostart.hu
eur:
377.11
usd:
316.55
bux:
129973.05
2026. február 10. kedd Elvira
A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.
Nyitókép: Cseke Csilla

Karikó Katalin újabb fontos elismerést kap

Kutatótársaival - Drew Weissmannal, Ugur Sahinnal és Özlem Türecivel - megosztva Karikó Katalin kapja az amerikai Rákkutató Intézet (Cancer Research Institute- CRI) idei William B. Coley-díját - jelentette be a New York-i székhelyű nonprofit szervezet.

A CRI honlapján olvasható közlemény szerint a négy tudósnak kulcsfontosságú szerepe volt abban a kutatásban, amely olyan új mRNS-alapú terápiás eljáráshoz vezetett, amelyet jelenleg is alkalmaznak a rák és a fertőző betegségek leküzdésére, beleértve a két leghatékonyabb vakcinát a Covid-19-et okozó koronavírus ellen. Ez a technológia lehetőséget teremthet különböző betegségek új típusú kezelésére, így jelenleg is vizsgálják alkalmazásának lehetőségét az influenza, a HIV, a malária, a sarlósejtes vérszegénység, a szklerózis multiplex és a szívbetegségek terén.

Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a díjat egy virtuális ünnepségen november 10-én adják át.

A CRI 1975-ben alapította a díjat William B. Coley tiszteletére, akit ma a rák immunterápiájának atyjaként tartanak számon, és akinek lánya, Helen Coley Nauts (1907-2001) hozta létre a Rákkutató Intézetet. A kitüntetéssel járó érmet és 5 ezer dollár jutalmat - a 2021-es díjazottakkal együtt - eddig 115 immunológus és tumorimmunológus kapta meg.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 10. 08:02
×
×
×
×