Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Je Kuang-fu, Csaj Cse-kang és Vang Ja-ping kínai űrhajósok (b-j) integetnek, mielőtt beszállnak a Sencsou-13 űrhajóba az észak-kínai Kanszu (Gansu) tartományban, a Gobi-sivatagban fekvő csiucsüani (Jiuquan) űrközpontban 2021. október 15-én. A három asztronauta később sikeresen útnak indult a Föld körül keringő és épülő Tienho (Mennyei Harmónia) kínai űrállomásra, ahol a tervek szerint hat hónapot fog tölteni.Liu Huaj-jü
Nyitókép: Je Kuang-fu, Csaj Cse-kang és Vang Ja-ping kínai űrhajósok (b-j). Liu Huaj-jü MTI/EPA/Featurechina

Megérkeztek a kínai űrhajósok

Sikeresen elérték a kínai űrhajósok Kína első, építés alatt álló űrállomását - jelentette be a kínai űrprogram.

A 3 fős legénység nagyjából 6,5 óra repülés után kapcsolódott össze a Tienkung űrállomás központi részével, a Tienhóval. A tajkonauták (kínai űrhajósok) a tervek szerint hat hónapot töltenek az űrállomáson, ami azt jelenti, hogy ez lesz a valaha volt leghosszabb ideig tartó kínai űrmisszió.

A Hosszú Menetelés 2F típusú rakéta által hordozott Sencsou-13 űrhajó nem sokkal éjfél után emelkedett el a Góbi-sivatag peremén található csiucsüani űrközpontból. A küldetés vezetője az 55 éves Csai Cse-kang. Vele együtt még a 41 éves Je Kuang-fu és a szintén 41 esztendős Vang Ja-ping utazott az űrbe. Vang volt a második kínai nő az űrben, a jelenlegi küldetésen pedig ő lesz az első tajkonauta, aki űrsétát hajt végre.

Lin Hszi-csieng, a kínai űrprogram igazgató-helyettese a fellövés előtt úgy nyilatkozott, hogy Kína a jövőben más országok űrhajósait is szívesen látja űrprogramjában. Lin szerint a kínai űrállomás a nemzetközi együttműködés terepe lehet, ha jövőre elkészül.

A Nemzetközi Űrállomáson 15 ország űrhajósai jártak már, de kínaiak még soha. 2011-ben az Egyesült Államok Kongresszusa törvényt fogadott el, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltja az együttműködést a kínai űrprogrammal.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×