Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.25
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2021. május 13-án. Ezen a napon 101 kórházi oltóponton megkezdődött azoknak a 16-18 éveseknek az oltása, akik már regisztráltak és időpontot is foglaltak.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Összefüggés lehet az mRNS-oltások és a szívizomgyulladás között

Több mint 1200 szívizom- vagy szívburokgyulladásos esetet jegyeztek fel Amerikában a 30 év alatti Moderna vagy Pfzer-vakcinával oltottak körében.

Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC gyógyszerbiztonsággal foglakozó csoportja közölte, valószínűsíthetően van kapcsolat a ritkán előforduló, szívet érintő gyulladásos esetek és az mRNS-oltások között.

A fiatal felnőttek körében előforduló állapot

leginkább a második oltásadag felvételét követően alakult ki.

Az adatok szerint több mint 1200 harminc év alatti esetében tapasztalták ezt. Egy adag felvétele után 267, míg két adag felvételét követően 827 eset következett be. 132 esetben nem ismert, hogy hány oltás után alakult ki az állapot. Az Egyesült Államokban már több mint 300 millió adagot adtak be az oltásokból összesen, írja a CNBC.

"Az oltást követő szívizomgyulladásos esetek klinikai megjelenése egyértelmű,

többnyire a második adag beadását követő egy héten belül jelentkeznek, a leggyakoribb tünet a mellkasi fájdalom"

– mondta Grace Lee, aki a bizottság biztonsági csoportjának elnöke. A CDC tisztviselői további adatokat gyűjtenek, hogy teljes mértékben megértsék a lehetséges kockázatokat, a kezelés módját és azt, hogy vannak-e hosszú távú problémák, mondta.

Az esetek ritkának tekinthetők, a két oltást együtt szemlélve egymillió emberből 12,6 esetében alakul ki ilyen állapot.

A Moderna oltását követően gyakoribb egyébként a gyulladásos állapot, egymillió emberből 19,8-at érint. A Pfizer oltásánál ez csak 8 fő. Főként férfiakat érint a állapot, amely csak nagyon ritka esetben súlyos. Június 11-én kilenc beteg volt emiatt kórházban, intenzív osztályon közülük kettő. Az oltás nyújtotta előnyök mindennel együtt továbbra is nagyobbak, mint az esetleges rizikók, főként mivel jelenleg leginkább a fiatalabbak körében következnek be megbetegedések, mivel az idősebb korosztály nagy része már oltva van.

A szerdai ülés után az amerikai Egészségügyi Minisztérium a CDC és több orvosi szakmai csoport által közösen aláírt nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy ez a mellékhatás is rendkívül ritka.

"Csak rendkívül kis számú embernél fordul elő az állapot oltás után. Fontos tudni, hogy azoknál a fiataloknál, akiknél előfordul,

az esetek többsége enyhe lefolyású,

az egyének gyakran maguktól vagy minimális kezeléssel gyógyulnak. Ezenkívül tudjuk, hogy a szívizom- és szívburokgyulladás sokkal gyakoribb, ha valaki elkapja a koronavírust, és az ebből eredő, a szívet érintő kockázatok súlyosabbak lehetnek" – írták.

A CDC összehangolja vizsgálatát az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósággal, amely a múlt hónapban engedélyezte a Pfizer-BioNTech vakcinát 12 és 15 év közötti serdülők számára. A tünetek, amelyek közé mellkasi fájdalom és légszomj tartoznak, jellemzően az oltás beadását követő egy héten belül jelentkeznek, a legtöbb esetben négy napon belül.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×