Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Védőmaszkot viselő gyalogos a londoni Tower Bridge előtt 2020. március 12-én. Nagy-Britanniában tízre emelkedett a tüdőgyulladást okozó koronavírus halálos áldozatainak száma.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nem lehet szabadulni az ólmozott benzin örökségétől

A londoni levegő ólomszintje még mindig százszor több a természetes háttérszintnél.

A húsz éve betiltott ólmozott benzinből származó ólom még mindig kimutatható a brit főváros levegőjében a londoni Imperial College kutatói szerint.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a brit kutatók a levegőben lévő szállópor vegyi és izotópos összetételét összehasonlították a városi talajminták és az utak pormintáinak összetételével. Kimutatták, hogy a London levegőjében lévő ólom 32-43 százaléka eredetileg az ólmozott üzemanyagokból származik.

A londoni levegő ólomszintje két százaléka az 1980-as években mért csúcsértéknek, de százszor több a természetes háttérszintnél.

A súlyosan mérgező ólom különösen a gyermekekre veszélyes, károsítja agyi fejlődésüket és tanulási képességüket.

Az Egyesült Királyságban az 1930-as évektől 1999-ig adtak ólmot a gépkocsik üzemanyagához. A fém lerakódott a városok talajára, különböző felületekre évtizedeken keresztül, és a szelek, a közlekedés, valamint az építkezési munkálatok rendszeresen visszakavarják a levegőbe, így az ólomszint nem csökken tovább - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A kutatók szerint munkájuk azt bizonyítja, hogy betiltásuk után a szennyező anyagok évekig a környezetben maradnak.

A betiltott üzemanyagból származó ólmot kimutatták a kínai Sanghaj és a brazíliai Sao Paolo levegőjében is.

Az ólommal szennyezett talajt biztonságossá lehet tenni, ha tiszta földdel borítják be, ami például megakadályozza, hogy a gyerekek belélegezzék az ólmot, amikor játszanak. Ezzel a módszerrel csökkentették a gyermekek vérében az ólomszintet New Orleansban - emlékeztetett a brit lap.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×